Birtokélet

Birtokélet

Kié volt régen a magyar föld?

2019. augusztus 06. - nemesiné

Alig harminc főnemesi család kezében összpontosult a magyar földek egyharmada a XIX. században, de vajon hogyan alakult ki ez?

7225.jpgForrás: Fortepan

30 család kezében összpontosult a föld a XIX. században

A XIX. században a Magyar Királysághoz tartozó földek egyharmada a főnemesi nagybirtokosok tulajdonában volt. Ez tulajdonképpen körülbelül 2500 férfiembert jelentett, hiszen egy 1885-ös felmérésben ennyi felnőtt korú főnemest tartottak nyilván. A fennmaradó részből jelentős részt hasított ki a korona (vagyis a XIX. században a Habsburg-dinasztia) és a középbirtokos nemesség egyaránt. A leggazdagabb főrendi családok nemcsak komoly vagyonnal, de jelentős politikai befolyással is rendelkeztek. Az alábbi fotón jól látható, hogy a gazdasági és közéleti hatalom tulajdonképpen harminc család kezében összpontosult, közülük is kiemelkedtek az Esterházyak, Zichyek, Széchenyiek, Teleki, Csáky, Pálffy, Bánffy és Festetics dinasztiák. A polgárosodás természetesen magával hozta a birtokviszonyok átalakulását is: egyrészt a tehetséges kereskedők, nagypolgárok, gyáriparosok igyekeztek minél több földbirtokot szerezni vállalkozásaik jövedelméből, így új nagybirtokosi réteg jött létre a dualizmus második felére. Másrészt a jobbágyrendszer megszűnésével több haladó szemléletű birtokos felosztotta földjeit a parasztság és a kisebb földbirtokos nemesség között, amelyek előbb-utóbb a tulajdonukba is kerülhettek. A legnagyobb csapást a nagy kiterjedésű főnemesi birtokokra azonban minden bizonnyal Trianon mérte, hiszen az újonnan alakuló országokban a főnemesek elvesztették korábbi területeiket. De ne szaladjunk ennyire előre, hanem nézzük meg, hogy miként tehettek szert ilyen óriási fölbirtokra egykoron a főnemesek.

kepernyofoto_2019-08-01_11_32_40.png

Forrás: Ballabás Dániel: A főrendiházi reform és a magyar főnemesség földbirtokviszonyai című munkája

Hitbizomány és ősiség, hogy a vagyon egyben maradjon

A főrendi arisztokraták ősi családokból származtak és egészen az 1800-as évek közepéig az ősiség törvénye szerint örökölték vagyonukat. Ezalapján az ősi jószágokat, azaz földeket, legelőket, erdőket és mezőket mindenkor a legidősebb fiú örökös kapta meg, hacsak az édesapja másként nem rendelkezett. A pillanatnyi birtokos mindig csak a haszonélvezője volt a birtoknak, mert az örökölt gazdaságokat nem igen értékesíthette, sőt, ha erre adta volna a fejét, akkor elővásárlási jogot kellett biztosítani a rokonoknak. Ezt a szabályt egyébként a XIX. század második felében törölte el Ferenc József császár, illetve az öröklést tekintve egyenjogúságot hirdetett a férfi és női gyermekek között. Ebben az időben kezdett elterjedni mindinkább a hitbizományok intézménye, amely szintén a birtok egybentartását, illetve igazságos elosztását hivatott biztosítani. A korábbi ősiségi törvénynek megfelelően a hitbizonyhoz tartozó, örökölt javakat sem lehetett elzálogosítani vagy értékesíteni, bármennyire is szerette volna azt a hitbizomány élvezője. Ugyanakkor a különválasztott hitbizományokkal lehetőség nyílt a gyermekek közötti igazságosabb vagyoni felosztásra is. Léteztek olyan főnemesi családok, mint például a Zichy vagy Andrássy család, ahol több kisebb-nagyobb hitbizomány szállt generációról generációra és az örökösök megosztva rendelkeztek az ősi vagyon felett. De voltak olyan főnemesi dinasztiák is, ahol egyetlen kézben összpontosult a család vagyonának nagy része, mint például az Esterházy Miklós hercegnél vagy Festetics Tasziló hercegnél.

A négy leggazdagabb főnemesi földbirtokos

A monarchia idején körülbelül 2.313.000 kataszter hold tartozott valamilyen ősi főrendi család hitbizományához. Ezek a földek tulajdonképpen ki voltak vonva a piaci forgalomból. Az egyes országrészeken eltérő volt a főnemesi zárolt birtokok aránya, a Dunántúlon például rengeteg ilyen területet találtunk, míg például Erdélyben jóval kevesebbet. A négy legjelentősebb magyar érdekeltségű hitbizománnyal a XIX. század végén Esterházy Miklós herceg (403 300 kat. hold), Festetics Tasziló herceg (115 900 kat. hold), Schönborn Frigyes gróf (226 800 kat. hold) és Szász-Coburg-Koháry Fülöp herceg (141 200 + 51600 kat. hold) rendelkezett. Ők voltak a legnagyobb vagyon birtokosai, bár a társadalom változása nyomán és Trianont követően gyorsan utolérték őket a gazdag polgárok.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://birtokelet.blog.hu/api/trackback/id/tr3714998004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ballib vagyok mert rettegek 2019.08.12. 09:29:42

Nekem sokkal szimpatikusabb ha a sok tucat Esterházyak, Zichyek, Széchenyiek, Teleki meg többi helyett most Mészáros Lölő, Csányi meg Orbán Viktor birtokolják a magyar földek 100%-át, mert ők legalább szerényen élő emberek, nem urizálnak mint ezek a grófok meg bárók régen.

erkölcsi hulla 2019.08.12. 09:29:54

Szerintem most még koncentráltabban pár személy kezében vannak a földek. Hívhatjuk oligarchának.

Almandin 2019.08.12. 09:30:02

Felmerült bennem egy kérdés: Trianon után miért vesztették el a határon túlra került birtokaikat a tulajdonosok? Mi lett ezekkel a földekkel? Államosították őket, szétosztották a helyi parasztok között, vagy lenyúlták az ottani befolyásosak? Elméletileg a tulajdonjogot nem befolyásolja, hogy határváltozás történt. Sok magyarországi ingatlannak van külföldi tulajdonosa, de én is vehetnék külföldön ingatlant, hacsak az adott ország nem tiltja a külföldiek ingatlanszerzését (Thaiföld pl. egy ilyen hely).

erkölcsi hulla 2019.08.18. 18:33:11

@Pár dollárral többért: "Magyar az, aki magyarnak vallja magát"

pongraczn 2019.09.06. 06:22:54

A korabeli főnemesi családok tettek vmit a közjóért, vitték előre az országot. Most? Van olyan a felső rétegben, aki próbál tenni azért, hogy fejlődhessen az ország.
süti beállítások módosítása