Váratlan halálesetek történtek a Nádasdy kastély építése alatt, amely ma Magyarország egyetlen tudor stílusú kastélya.
A kastély 1910-ben forrás: Hungaricana
A Nádasladányban lévő, tudor stílusú Nádasdy kastély az egyik legjobb állapotban lévő, legszebb kastélyunk, amelyet most ismételten felújítanak. A szinte eredeti állapotában megőrzött műemlék létrejöttét két váratlan haláleset is hátráltatta, így nem várták, hogy valaha is elkészül. A szomorú építési történet előtt azonban ismerkedjünk meg az építtetővel, gróf Nádasdy Ferenccel és családjával. A nemesúr a híres Nádasdyak családjából származik, akinek felmenői között ott találjuk a drakula-grófnőként ismert Báthory Erzsébet férjét, Nádasdy Ferencet és a Wesselényi összeesküvésben kivégzett Nádasdy országbírót is. Ez utóbbihoz kapcsolódó vagyonelkobzás ellenére a nádasladányi kastély megálmodója már igen tekintélyes vagyon örökölt ,és ezért 1872-ben eldöntötte, hogy egy elegáns kastélyt hoz létre, amelyet a dinasztia értékeinek megőrzésének szentel. Erre a célra a nádasladányi uradalomban álló barokk építményt szemelte ki, azt szerette volna teljesen átalakítani. Ferenc gróf ekkor már házas volt, hiszen pár évvel ezelőtt elvette gróf Zichy Ilonát, akivel boldog házasságban éltek. Szoros kapcsolatukat nem is árnyékolta be semmi, csak talán az, hogy 4 gyermekük közül egy kisleány még a születése után rövid idővel elhunyt. Ilona lelkesen támogatta férjét a kastélyprojektben, és közösen tervezgették a szalonokat, budoárokat és az új alaprajzot. Állítólag azt is közösen döntötték el, hogy a kastély tudor stílusban épüljön át, tisztelegve ezzel az ősi családi legenda előtt, miszerint a Nádasdyak Angliából származnak. Az új kastély megtervezésével Hübner Nándort és Linzbauer Istvánt bízták meg, akik még 1872-ben elkezdték az építőanyagok beszerzését és az előmunkálatokat.
Az alapkő letételére, illetve annak befalazására egy évvel később, 1873 júliusában került sor, ünnepélyes keretek között. Megjelent a teljes család, élükön Nádasdy Ferenccel és Zichy Ilonával, a helyi elöljáróságok és a meghívott barátok egyaránt. Több hazafias szónoklat után végül a helyére került az alapkő, majd rohamszerűen elindultak a munkálatok. Igen ám, de az építkezést hamarosan egy tragikus és váratlan haláleset árnyékolta be: az országban terjedő kolerajárványban megfertőződött az ifjú ara, és pár hét múlva el is hunyt. Nádasdy gróf gyászos apátiába süllyedt szeretett Ilonája elvesztése miatt, amiből csak a kastély-építkezéssel kapcsolatos teendők tudták kiszakítani. Eldöntötte ugyanis, hogy a nádasladányi kastélyt nem csak a dinasztia központjaként hozza létre, de szeretett felesége emlékének szenteli. Pont emiatt semmit nem változtattak az eredeti terveken, és a női lakrészt is ugyanúgy megépítették, mintha a felesége még élne. Természetesen számos falfestményre is felkerült a szeretett hitves képe, például a kápolna Szent Ilona oltárképét is róla mintázták.
A szerencsétlen eset után Nádasdy gróf nem is nősült meg újra, hanem a közügyeknek és a kastély építésének, szépítésének szentelte életét. De térjünk vissza a kastély létrehozásának történetéhez és az 1873-as eseményekhez. A kastély új szárnyai rohamtempóban bontakoztak ki, és a belső tér is elkezdett formát ölteni: felépítették a nagyszalont, a télikertet, az ősök csarnokát, ahol később a Nádasdy dinasztia jeles tagjainak festménye kaptak helyet és a különböző lakrészek. A külső munkálatok már éppen a befejezéshez közeledtek, és a belső kialakítása volt soron, amellyel főként Linzbauer István foglalkozott, amikor a felkért építész 1880-ban váratlanul elhunyt, és új szakembert kellett keresni, így lett a kastély új tervezője Hauszmann Alajos. Végül ez a tragikus haláleset sem tudta a kastély építését megakasztani hosszabb időre. A külsőleg középkori jegyeket magán hordozó épület belseje igen pompázatosra és modernre sikeredett: légfűtéssel és villanyvilágítással szerelték fel, belső telefon, „beszélőcsőhálózat” is működött, az étel és a tiszta ruha a kastélytól távolabb kialakított konyhából és mosodából pedig egy kisvasút sínpárján gördült be az alagsorba, ahol a népes személyzet szorgoskodott. A megárvult gyerekeknek, illetve a későbbi unokáknak is aranyéletük volt, póni- és kecskefogaton járhatták be a birtokot, akadt pálmaház, csónakház és uszoda, ahol vízipólómeccseket is játszottak. Az államosítás után a hadsereg és a falu is használta az épületet, amely a rendszerváltást követően külsőleg megújult. Jelenleg pedig a kastélyfelújítási program részeként a belső tereit restaurálják és rendezik be, hogy múzeumként nyissák újra a nagyközönség számára.
