Birtokélet

Birtokélet

Az első éjszaka jogának nyomában: nemesi kiváltságok egykor és most!

2018. október 03. - nemesiné

Vajon tényleg joga volt a nemesúrnak elhálni a nászéjszakát a birtokán élő leányokkal? Miért nem lehetett a főnemesnek a köznemessel házasodni? Mit jelent a mágnás kifejezés? Apró-cseprő titkok a címeresek nemesi előjogairól, kiváltságairól!

esterhazy_cimer.gif

Forrás: Wikipedia, Eszterházy család címere

A főnemesség szigorúan őrizte saját tisztavérűségét

Az iskolában mindenki tanult a nemesi előjogokról, amelyek a feudalista társadalmi rendszer alapját biztosították. Ezeket a király és a nemesek közötti egyezségek szabályozták, időről-időre változó módon, gondoljunk csak a magyar történelem Aranybulláira, amelyek tulajdonképpen ilyen egyezmények voltak. De vajon, hogy lehetett valaki nemes? A korai középkorban a király, az uralkodó adományozta a birtokot és az ezzel járó címet a hozzá hűséges és jó szolgálatot tevő embereknek. A címmel és a vagyonnal pedig különböző általános előjogok jártak: adómentesség, politikai szavazáshoz és tisztségviseléshez való jog, bíráskodási jog a saját birtokon stb. Emellett a király rangot is adományozhatott az arra érdemeseknek, így bárói vagy grófi címet. Az adományozás legkevésbé kiemelkedő formája az volt, amikor valaki csak címert és nemeslevelet kapott, birtokot és rangot nem. Persze ez a forma idővel jelentősen felhígult, így, ha a király pénzszűkében volt, akkor bizony pénzért is adott nemesleveleket, mindenféle vagyon nélkül. A nemesi jogokat és a nemesi címet apai ágon örökölték a törvényes gyermekek, ha valakinek nem volt fiúutódja, akkor a XIX. századtól a lányokat is „fiúsíthatták”. Az ősi főnemesi családok között rendkívül fontos volt a tisztavérűség. Léteztek olyan nemesi alapítványok és tisztségek, amelyeket csak az ősi főnemesi családok igazolt, törvényes tagjai láthattak el. Nekik 3-4 nemzedékre visszamenőleg kellett igazolni, hogy minden ősük valódi főnemes volt, még a törvényesen örökbefogadott gyerekek sem kerülhettek be ide. Ha csak egyetlen nagyszülő rangon alul házasodott, akár egy köznemessel, akkor bizony ugrott az adott főnemesi jog.

 Csak városi legenda az első éjszaka joga

A címert és a nemesi előtagot egyébként a nemesek bátran használhatták, ez egy 1947-ig folyamatosan létező előjog volt, amit csak a kommunista éra törölt el teljesen. A bárókat és grófokat, azaz a főnemeseket mágnásoknak nevezték. Ők az udvarban is megjelenhettek a király belső báljain, azaz a kamarás bálokon, belőlük kerültek ki a különféle udvari tisztségeket ellátók: kamarások, pohárnokok, kincstárnokok, a királyné udvarhölgyei. Ezen kívül ők alkották a parlament főrendi házát is. A saját földjeiken és birtokaikon igazszolgáltatási jogot gyakorolhattak, de sokszor vállaltak a hozzájuk közel eső városokban, vármegyékben különféle egyéb tisztségeket is, pl.: ispánszolgálat. A köznemesek velük szemben a kamarás bálokon nem vehettek részt, és nem is bíráskodhattak önkényesen. Az első éjszaka joga – amely szerint a nemesúr elhálhatta a nászájszakát a birtokán élő, esküvőre készülő lányokkal – pedig csak városi legenda, amely Magyarországon soha nem is létezett. Természetesen a középkorban sok véres kezű uraság gondolta úgy, hogy a jobbágyok is a tulajdonát képezik, így bármi megeshetett, maximum a király nem kérte számon az erkölcstelen cselekedeteket, de első éjszakára vonatkozó törvényt hivatalosan soha nem fogalmazták meg.

 A XIX. századtól nem csak a nemeseké a politika

Politikával azonban 1848-ig kizárólag a nemesség foglalkozhatott, csakis ők szavazhattak. A főnemesek a főrendi házba, míg a köznemesek az alsórendi házba tartoztak, ennek csupán az 1848-as forradalom vetett véget, amely általánosabb szavazójogot írt elő, aminél már nem kellett igazolni a származást. S bár a magyar nemesség továbbra is jelentős szerepet töltött be a politikában egészen a XX. század közepéig, ekkortól a szavazás és a választhatóság már nem számított nemesi kiváltságnak. Nem is volt nagyon értelme ezt megtartani, mert a polgári fejlődés révén a vagyonosodó polgárság egyre több előjogot követelt vagy vásárolt magának. A dualizmus korának tipikus esete volt, amikor a gazdag polgárlányt valamilyen elszegényedett nemesifjúhoz adták, így a vagyon és a nemesi címer egyesült. Sok elszegényedett köznemes, dzsentry pedig kifejezetten szavazatai értékesítéséből tartotta fent magát. Az 1947-es törvény továbbra is érvényben van, így ma már származását senki sem hangsúlyozhatja a különböző nemesi előtagokkal. Létezik azonban a Magyar Történelmi Családok Egyesülete, amely a magyar nemesi családok utódait hivatott egy szervezetbe tömöríteni.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://birtokelet.blog.hu/api/trackback/id/tr4914247463

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

FOUREY · http://baloldaliliberalis.blog.hu/ 2018.10.04. 09:56:54

Érdeklődőknek: "Politikával azonban 1848-ig kizárólag a nemesség foglalkozhatott, csakis ők szavazhattak. A főnemesek a főrendi házba, míg a köznemesek az alsórendi házba tartoztak, ennek csupán az 1848-as forradalom vetett véget, amely általánosabb szavazójogot írt elő, aminél már nem kellett igazolni a származást. " Ez több tekintetben sem igaz. Az alsó- és a felsőtáblán is voltak kivételek: pl. egyházi személyek, kiváltságos kerületek, városok követei.

erid 2018.10.04. 10:47:26

Javaslom, hogy a közbeszédektől eltérően, az ilyen jószándékú és ismeretterjesztő írások szerzőit, írásait ne lekicsinylő, dehonesztáló, kioktató stílusban kritizáljuk, hanem megfelelő érett emberi módon: PL Jelen esetben: Kiegészíteném/Kiigazítanám a fentebb említetteket... Ugye,mennyivel barátibb, segítőkészebb lehetett volna?

totii 2018.10.04. 11:13:17

Illene azt is leírni, hogy melyik állítás melyik országra vonatkozik.

alalala 2018.10.04. 11:13:24

@FOUREY: "Ez több tekintetben sem igaz. Az alsó- és a felsőtáblán is voltak kivételek"
Ha nem lenne igaz, akkor kivételek sem lennének :P

szmoker (Homo Trollicus) 2018.10.04. 11:14:13

"Csak városi legenda az első éjszaka joga"
Ha jól emlékszem ezt a francia forradalom találta ki, hogy még jobban lehessen gyűlölni a nemeseket.
... ah meg is találtam. Majdnem jól emlékeztem.
index.hu/tudomany/til/2016/06/24/az_elso_ejszaka_joga_sosem_letezett/

Chiro71 2018.10.04. 16:24:06

@szmoker (Homo Trollicus): Mindazonáltal Móricz vagy Faludy sokkal durvább dolgokról is ír, de akár a Fanni és Alexanderben is megjelenik emlékeim szerint, hogy a cselédeknek vagy lányaiknak illett kiszolgálniuk a magas rangú vendégek szexuális igényeit.

chrisred 2018.10.04. 16:24:34

@szmoker (Homo Trollicus): Hát, nem egészen, Beaumarchais a francia forradalom előtt alkotott. De a ius primae noctisra való utalások egészen az ókorig visszamenőleg léteznek.

"Mindenesetre vannak különös okiratok, például Svájcból, 1538-ból származó sadelhofeni rendeletben ez áll: “A Kelnhofhoz tartozó birtokon az új menyecske mellett töltött első éjszaka átengedendő az elöljárónak. Ha a férj erre nem hajlandó, fizessen négy schillinget és három pfenniget az elöljárónak.”. Vagy egy Zürich melletti faluból származó 1543-as feljegyzés: “Ha a menyegző a végére jár, a vőlegény a tiszttartó mellé köteles fektetni a menyasszonyt. Ha nem teszi, váltsa meg az asszonyt öt schillinggel és négy pfenniggel.”

Minden bizonnyal létezett az indoeurópai népeknél valamilyen, még a pogány korból szárnazó hagyomány, ami a keresztény középkorban képletes adófizetési szertartássá szelídült.

Csató 2018.10.04. 16:24:45

@FOUREY: Azért egy-egy püspök jelentős földbirtokokkal is rendelkezett. Egyházi személyként hívták meg, de világi elöljáróként is rész vehetett volna. Az egyház volt az egyik legnagyobb földbirtokos.
A kiváltságos kerültek, kiváltságos városok vezetői pedig pont a KIVÁLTSÁGAIKNAK köszönhetően jelenhettek meg. Ha nincsenek efféle előjogaik, akkor otthon kussoltak volna, mint a társadalom maradék 95%-a.

Ellenzéki Tüntető 2018.10.04. 16:25:01

@szmoker (Homo Trollicus): sok ilyen volt, híres tévedések még:

- A középkorban az egyház azt hirdette hogy lapos a Föld (nem volt ilyen, ha egyáltalán foglalkoztak vele akkor a gömb alakot hirdették)
- Vasszűz (nem létezett)
- Erényöv (nem létezett)

Illetve más dolgoknak volt alapja, de nem olyan formában ahogy hirdették
- Inkvizíció öldöklései (az inkvizíció egész Európában 400 év alatt összesen pár ezer embert ölt meg, ennek nagy részét a spanyol inkvizíció ami nem egyházi irányítás alatt volt. Ennyi hullát a francia forradalom kb. egy átlagos hónap alatt termelt)

- Inkvizíció kínzásai (ez is valós, csak ez semmiben nem különbözött a kor világi módszereitől, viszont előírta pl. orvos jelenlétét, a kínzás maximális hosszát, meg még egy pár dolgot ami akkoriban kifejezett előrelépés volt a nemesurak börtöneihez képest)

- Az egyház üldözte a tudósokat (Giordano Brunot valóban megégették, Galilei meg összekülönbözött a pápával, de tekintve hogy amúgy kb. az összes egyetemet az egyház tartotta fenn, nem volt tömeges jelenség)

- Galileit meghurcolták, börtönben szenvedett a nézeteiért (nem a nézeteiért, hanem a pápa kigúnyolásáért, és nem börtönben, hanem a lakhelyén, ahol saját kertje meg szolgája is volt, tanulmányait folytathatta, szóval aligha "sínylődött")

- A buta középkoriak nem fürödtek (ez is igaz de ez nem az igénytelenség miatt volt hanem nem tudták tisztítani a vizet azért az gyakran fertőzésforrás volt, ami a pestis idejében elég veszélyes)

erid 2018.10.04. 16:25:21

@totii: Érdemes lenne leírni azt is... stb.
.

jausten 2018.10.04. 18:49:41

Egyetértek az előttem szólókkal. Nyilván csak elírás a jó szándékú szerző részéről a "feudalista" társadalom szókapcsolat. Feudalizmus mint gazdasági-társadalmi -jogi stb. korszak hosszú évszázadokig létezett, de jelzőként feudális társadalomról, rendszerről stb. beszélünk.

aztgondolom 2018.10.04. 19:17:33

@444: városi polgár csak az lehetett aki alávetette magát a városi törvénykezésnek, ennek megfelelően le kellett mondani a nemesi vármegyékhez kötött szabályozások egyrészéről. az öt szabad királyi városban ilyen volt máramarossziget, is önálló városvezetése volt a nemességnek és külön a polgároknak. a nemesek élén a nemesség hadnagya ált a polgárság élén pedig a főbíró. Nemesek ügyeivel a nemeség előljárói és bírái, a polgárok ügyes bajos dolgaiban a főbiró és az előljárók döntöttek. mindegyik testület évente lett megválasztva természetesen újra választási lehetőséggel

Larrikin 2018.10.05. 04:17:41

@Chiro71: vagy épp Illyés Gyula Puszták népe.

pattantyúk 2018.10.05. 04:18:10

Nemrég halt meg dr. Bethlen István országgyűlési képviselő, jó néhány orgánum gróf Bethlen Istvánnak titulálta a gyászjelentésben.
Nevetséges ez ma már.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2018.10.05. 04:18:16

Ez nem egészen városi legenda, mert bizonyos formái léteztek egyes helyeken. Inkább az a városi legenda, hogy általános lett volna.
Az, hogy ügyeltek a "vér tisztaságára" igazából nem zárja ki, mert dugásról beszélünk, nem házasságról. Azon senki se botránkozott meg, hogy ha nemes dugja a szolgálólányt, amíg nem vállalja túlságosan fel.

Pervenimus 2018.10.05. 09:02:09

A középkort és a kora-újkort végigkísérte egy egész sereg erkölcstelen nemesi szokás, mely egyáltalán nem törődött az egyházi hitelvekkel - tiltásokkal. Például szinte minden nemesnek voltak szeretői a cselédlányok, szolgák, jobbágylányok közt, ahogyan a grófnők, baronesszek meg a lovászfiúkat részesitették örömökben. Sőt a püspökök is igy éltek világias udvartartásukban.

chrisred 2018.10.05. 09:02:24

@Ellenzéki Tüntető: "Inkvizíció öldöklései (az inkvizíció egész Európában 400 év alatt összesen pár ezer embert ölt meg, ennek nagy részét a spanyol inkvizíció ami nem egyházi irányítás alatt volt. Ennyi hullát a francia forradalom kb. egy átlagos hónap alatt termelt)"

Ezek az inkvizíciós szervezetek által eljárás alá vont személyek, akiket az eljárás alapján halálra ítéltek. Ezt a francia forradalmi törvényszék által guillotine alá küldött elítéltek számával lehet csak összevetni, akik nagyjából 2500-an voltak . De ez mindkét esetben csupán a jéghegy csúcsa, mert kislétszámú szervezetek voltak, ezért a konkrét hivatalos működésük csak behatárolt eredményekkel járhatott. Valójában mind a forradalmi terror, mind az inkvizíció működése többszázezer ember halálát eredményezte.

2018.10.05. 16:04:37

@szmoker (Homo Trollicus): Már akkor is hatásos volt a propaganda avagy a karaktergyilkosság. Nincs új a nap alatt.

Ad Dio 2018.10.05. 16:04:49

@Ellenzéki Tüntető:

"A buta középkoriak nem fürödtek (ez is igaz de ez nem az igénytelenség miatt volt hanem nem tudták tisztítani a vizet azért az gyakran fertőzésforrás volt, ami a pestis idejében elég veszélyes)"

Nem egészen. A pestis járványokig a fürdés teljesen elfogadott részét képezte a mindennapi életnek. Épp a járvány alatt kapcsolták valahogy össze a fürdést (ami jellemzően nyilvános fürdőhelyeket jelentett) és a betegséget. Innentől datálódik a fürdés tilalma.

Ad Dio 2018.10.05. 16:04:56

@Lord_Valdez:

"Ez nem egészen városi legenda, mert bizonyos formái léteztek egyes helyeken. Inkább az a városi legenda, hogy általános lett volna."

Konkrétan melyik ország milyen jogrendjében létezett ennek "bizonyos formája"?

Ad Dio 2018.10.05. 16:05:05

@chrisred:

"Valójában mind a forradalmi terror, mind az inkvizíció működése többszázezer ember halálát eredményezte."

A forradalmi terror dokumentáltan valóban. De az inkvizícióval szemben milyen tényekre alapozva állítod amit állítasz?

Ad Dio 2018.10.05. 16:05:13

@chrisred:

2500? Nem egészen. A dokumentált adat közel 17000. Erre jön rá az "önszorgalomból" a hatalom támogatásával vagy legalábbis elnézésével elkövetett még vagy 4x ennyi. 80-100.000 ember alig pár év alatt. Fáradtságot nem kímélve...

Hozzátéve, hogy egy igaztalanul elítélt is sok, a keresztény inkvizíció ehhez képest 300 év alatt egy maroknyi kivégzettet tud felmutatni.

Ad Dio 2018.10.05. 16:05:24

A középkor az ókori társadalmakhoz képest egyértelműen előrelépés jogok terén. A keresztény világ polgárát létezésénél (teremtettségénél, megváltottságánál) fogva illette meg bizonyos fokú szabadság és jogbiztonság és ezt a státust csak extrém esetben lehetett elveszteni. Az ókori társadalmakban a jog csak egy szűk rétegnek járt. Egy gazdag római úr valóban bármit megtehetett a rabszolgáival. Bántalmazhatta, erőszakot tehetett rajta, akár meg is ölhette retorziók nélkül, mert nem számított személynek (servus non habet personam), így joga sem volt. Mondhatni az ókori kényurat nem csak az első éjszaka illette meg, hanem akármelyik.

Ezzel szemben a keresztény középkorban ez abszurd lett volna. Ezzel nem azt állítom, hogy a középkori urak nem lettek volna alkalmasint önkényeskedők, de a jog és a rend nem támogatta őket ebben. És ha nyilvános botrányba keveredtek, az akár kiközösítést (vagyon, státus és jogvesztést) is vonhatott maga után.

chrisred 2018.10.07. 04:16:44

@Ad Dio: “One hundred and seventy-eight tribunals,” says Taine, “of which 40 were perambulant, pronounced death sentences in all parts of the country, which were carried out instantly on the spot. Between the 16th of April, 1793, and the 9th of Thermidor in the year II. that of Paris guillotined 2,625 persons, and the provincial judges worked as hard as those of Paris. In the little town of Orange alone 331 persons were guillotined. In the city of Arras 299 men and 93 women were guillotined…In the city of Lyons alone the revolutionary commissioner admitted to 1,684 executions. . . . The total number of these murders has been put at 17,000, among whom were 1,200 women, of whom a number were octogenarians…Although the Revolutionary Tribunal of Paris claimed only 2,625 victims, it must not be forgotten that all the suspects had already been summarily massacred during the ‘days’ of September.”

Attól függetlenül, hogy természetesen mind az inkvizíciót, mint a forradalmi terrort az emberiség szégyenfoltjának tartom, azt a különbséget mindenképpen figyelembe veszem, hogy a forradalmi kivégzések háborús időszakban zajlottak, amikor egész Európa harcolt a franciák ellen, sőt, az ország jelentős részén polgárháború dúlt; míg az inkvizíció által elpusztított emberek a a kivégzéseket megtervező és végrehajtó egyházi és világi hatalomnak kiszolgáltatott lakosság volt.

chrisred 2018.10.07. 04:16:54

@Ad Dio: A boszorkányperek áldozatainak számára, valamint az albigensek kiirtására.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2018.10.07. 04:17:01

@Ad Dio:
Létezett ilyen Svájc valamely részén. Illetve Angliában kártérítést kellett fizetni a földesúrnak a házasodásért, ami formálisan az úr jogának megváltása volt.
süti beállítások módosítása