Vajon tényleg joga volt a nemesúrnak elhálni a nászéjszakát a birtokán élő leányokkal? Miért nem lehetett a főnemesnek a köznemessel házasodni? Mit jelent a mágnás kifejezés? Apró-cseprő titkok a címeresek nemesi előjogairól, kiváltságairól!
Forrás: Wikipedia, Eszterházy család címere
A főnemesség szigorúan őrizte saját tisztavérűségét
Az iskolában mindenki tanult a nemesi előjogokról, amelyek a feudalista társadalmi rendszer alapját biztosították. Ezeket a király és a nemesek közötti egyezségek szabályozták, időről-időre változó módon, gondoljunk csak a magyar történelem Aranybulláira, amelyek tulajdonképpen ilyen egyezmények voltak. De vajon, hogy lehetett valaki nemes? A korai középkorban a király, az uralkodó adományozta a birtokot és az ezzel járó címet a hozzá hűséges és jó szolgálatot tevő embereknek. A címmel és a vagyonnal pedig különböző általános előjogok jártak: adómentesség, politikai szavazáshoz és tisztségviseléshez való jog, bíráskodási jog a saját birtokon stb. Emellett a király rangot is adományozhatott az arra érdemeseknek, így bárói vagy grófi címet. Az adományozás legkevésbé kiemelkedő formája az volt, amikor valaki csak címert és nemeslevelet kapott, birtokot és rangot nem. Persze ez a forma idővel jelentősen felhígult, így, ha a király pénzszűkében volt, akkor bizony pénzért is adott nemesleveleket, mindenféle vagyon nélkül. A nemesi jogokat és a nemesi címet apai ágon örökölték a törvényes gyermekek, ha valakinek nem volt fiúutódja, akkor a XIX. századtól a lányokat is „fiúsíthatták”. Az ősi főnemesi családok között rendkívül fontos volt a tisztavérűség. Léteztek olyan nemesi alapítványok és tisztségek, amelyeket csak az ősi főnemesi családok igazolt, törvényes tagjai láthattak el. Nekik 3-4 nemzedékre visszamenőleg kellett igazolni, hogy minden ősük valódi főnemes volt, még a törvényesen örökbefogadott gyerekek sem kerülhettek be ide. Ha csak egyetlen nagyszülő rangon alul házasodott, akár egy köznemessel, akkor bizony ugrott az adott főnemesi jog.
Csak városi legenda az első éjszaka joga
A címert és a nemesi előtagot egyébként a nemesek bátran használhatták, ez egy 1947-ig folyamatosan létező előjog volt, amit csak a kommunista éra törölt el teljesen. A bárókat és grófokat, azaz a főnemeseket mágnásoknak nevezték. Ők az udvarban is megjelenhettek a király belső báljain, azaz a kamarás bálokon, belőlük kerültek ki a különféle udvari tisztségeket ellátók: kamarások, pohárnokok, kincstárnokok, a királyné udvarhölgyei. Ezen kívül ők alkották a parlament főrendi házát is. A saját földjeiken és birtokaikon igazszolgáltatási jogot gyakorolhattak, de sokszor vállaltak a hozzájuk közel eső városokban, vármegyékben különféle egyéb tisztségeket is, pl.: ispánszolgálat. A köznemesek velük szemben a kamarás bálokon nem vehettek részt, és nem is bíráskodhattak önkényesen. Az első éjszaka joga – amely szerint a nemesúr elhálhatta a nászájszakát a birtokán élő, esküvőre készülő lányokkal – pedig csak városi legenda, amely Magyarországon soha nem is létezett. Természetesen a középkorban sok véres kezű uraság gondolta úgy, hogy a jobbágyok is a tulajdonát képezik, így bármi megeshetett, maximum a király nem kérte számon az erkölcstelen cselekedeteket, de első éjszakára vonatkozó törvényt hivatalosan soha nem fogalmazták meg.
A XIX. századtól nem csak a nemeseké a politika
Politikával azonban 1848-ig kizárólag a nemesség foglalkozhatott, csakis ők szavazhattak. A főnemesek a főrendi házba, míg a köznemesek az alsórendi házba tartoztak, ennek csupán az 1848-as forradalom vetett véget, amely általánosabb szavazójogot írt elő, aminél már nem kellett igazolni a származást. S bár a magyar nemesség továbbra is jelentős szerepet töltött be a politikában egészen a XX. század közepéig, ekkortól a szavazás és a választhatóság már nem számított nemesi kiváltságnak. Nem is volt nagyon értelme ezt megtartani, mert a polgári fejlődés révén a vagyonosodó polgárság egyre több előjogot követelt vagy vásárolt magának. A dualizmus korának tipikus esete volt, amikor a gazdag polgárlányt valamilyen elszegényedett nemesifjúhoz adták, így a vagyon és a nemesi címer egyesült. Sok elszegényedett köznemes, dzsentry pedig kifejezetten szavazatai értékesítéséből tartotta fent magát. Az 1947-es törvény továbbra is érvényben van, így ma már származását senki sem hangsúlyozhatja a különböző nemesi előtagokkal. Létezik azonban a Magyar Történelmi Családok Egyesülete, amely a magyar nemesi családok utódait hivatott egy szervezetbe tömöríteni.