Birtokélet

Birtokélet

Ki volt az igazi Fatia Negra?

2020. január 28. - nemesiné

Jókai Mór Nopcsa Lászlóról, Hunyad megye főispánjáról mintázta a Szegény gazdagok főszereplőjét, aki rablóként és nemesként kettős életet élt.

05.jpg

 Jelenet a Fatia Negra filmből

A híres Jókai regény, a Szegény gazdagok története közismert: egy kettős életet élő főnemesről szól, aki nappal gavallér úriemberként nem sajnálja a vagyonát a jó cél érdekében beáldozni, de éjszaka fekete álarcos haramiaként kirabolja arisztokrata rokonait és tehetős barátait. A regény végén pedig egyszerűen öngyilkos lesz, és eltűnik a nép szeme elől a nemesúr és a titokzatos rablóvezér egyaránt. A folytatásokban megjelenő regény kiadásakor Hunyad megyében elkezdték suttogni, hogy az író a főszereplőt Nopcsa László főispánról mintázta, akit bizony mindig is körbelengett a gyanú, hogy olykor-olykor tilosban jár. Ezt azonban maga Jókai Mór váltig tagadta, azonban a pletykát nem tudta elhallgattatni. De vajon miért alakulhatott ki ez a hiedelemben?

A Nopcsa-család az egyik legtekintélyesebb ősi nemzetségnek számított az erdélyi Hunyad megyében, akik rokonságban voltak a leghatalmasabb főnemesi dinasztiákkal, többek között a Hunyadiakkal is. A közismerten Habsburg-párti Nopcsák a legmagasabb körök bizalmát élvezték, így senki nem mert velük ujjat húzni. A szóban forgó Nopcsa László testvére, Elek elnyerte a bárói rangot is, 1816-ban főispán, öt év múlva udvari tanácsos, 1831-ben már erdélyi főkancellár volt. Amikor leköszönt a főispáni székről, azt az öccse, László kapta meg, aki állítólag igen délceg, fess ember volt, nagy nőfaló hírében állt. Mindkét felesége mellett különc, tékozló életet élt, és sokan nem értették, hogy miből futja ilyen óriási kiadásokra a főnemesnek. Emiatt alakult ki az a vélemény, hogy a főispán valamilyen titkos, bűnös tevékenységből finanszírozza fényűző életmódját.

Állítólag egyszer, amikor Kolozsváron kártyázott, megparancsolta a lovászának, hogy a kocsival egész éjjel a hidegben és fagyban a kaszinó bejárata előtt várakozzon rá. Így a szerencsétlen szolga és a lovak reggelre megfagytak, mire Nopcsa László előkerült a kártyaasztal mellől. Máskor a rendőrségnek kellett magyarázkodnia egy feleségének vásárolt nyaklánc miatt. Mert az ajándékozást követő bálon, egy dzsentriasszony felismerte, hogy az az ő nyaklánca, amit nemrégiben tulajdonítottak el tőle haramiák. Bár a báró azonnal visszaszolgáltatta a lopott ékszert eredeti tulajdonosának, semmi sem mentette meg őt attól, hogy a pletyka megszülessen. Ráadásul még a korabeli rendőrségi könyvekben is fennmaradt, hogy a Fatia Negra bandájának üldözésekor a haramiavezérnek többször a Nopcsa erdőkben veszett nyoma, bár a társait minden egyes alkalommal lefülelték, őt magát soha nem sikerült elkapni. Persze ezek után a kétes hírű főispán mindig tisztességesen megvendégelte a pórul járt csendőröket. Manapság az irodalomtörténészek is arra hajlanak, hogy lehetett azonosság Fatia Negra és Nopcsa között, például ezt többen még írásba is foglalták. Egy külföldre szakadt szabadságharcos menekült, Horváth Mihály egyik könyvében megjegyezte, hogy már ideje lenne Nopcsa László erdélyi főispánt elítélni a Fatia Negrához kötődő rablások miatt, hiszen mindenki tudja, hogy ő a haramiavezér.

Mindezek ellenére sem Jókai Mór, sem pedig Nopcsa László nem ismerte el soha az azonosságot, vagy azt, hogy az író az erdélyi főnemesről mintázta volna a Fatia Negrát. Amikor a „Szegény gazdagok” első része megjelent, állítólag Nopcsa felkereste az írót, és megfenyegette egy revolverrel, hogy azonnal fejezze be a művet, és vessen véget az ő személye körül kialakult pletykáknak. Feltehetően azért lett a haramiavezér váratlanul a műben, mert Jókai gyorsan le akarta zárni a történetet. Ezt az epizódot egyébként Nopcsa László későbbi unokája, a híres tudós Nopcsa Ferenc mesélte el újságíróknak sok-sok évvel később. Maga a főispán úgy tartotta, hogy Jókai Mór azért írta meg a regényt, hogy rajta bosszút álljon, mert korábban elutasította a személyes találkozást. Társaságban többször is kicsinyes újságírónak titulálta a híres írót. Végül Nopcsa László idős korában komoly megbánást mutatott, és rengeteget jótékonykodott megmaradt vagyonából. De ezzel már nem tudta lemosni magáról a Fatia Negra bélyegét.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://birtokelet.blog.hu/api/trackback/id/tr2115402028

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2020.01.30. 09:57:36

Érdekes volt, köszi!
Egy apróság: "Feltehetően azért lett a haramiavezér váratlanul a műben" Gondolom, az öngyilkosság szó maradt ki.

n3spr3ss0 2020.01.30. 09:57:44

1959-ben ezzel a filmmel nyitott a Royal szálló épületében az újjá épített Vörös Csillag mozinak keresztelt filmszínház. 4.5 Ft-os jeggyel mentem be, otthon meg jól kikaptam, mamám az 1.5 Ft-os jegyhez volt szokva. A film nagyon tetszett.
süti beállítások módosítása