Férfiak ezrei rajongtak Zrínyi Ilonáért, aki14 évvel fiatalabb férfihez ment feleségül és nőként a fél országot uralta.
Zrínyi Ilona - forrás. Wikipedia
A legszebb magyar asszonynak tartották az elmúlt századokban Zrínyi Ilonát, II. Rákóczi Ferenc édesanyját. Az aranykorban szinte rajongtak a különleges hölgyért, aki a magyar függetlenség ikonikus alakjává vált. Szépségét csak tovább erősítette intelligenciája, hűsége és erős, töretlen akarata. De vajon ki volt ez a különleges asszony, akiért a XVII. században fél Európa rajongott? Előkelő családba született a kis Ilona, apja Zrínyi Péter, anyja Frangepán Katalin volt. Előbbi révén rokoni kapcsolatban állt az író Zrínyi Miklóssal, aki nem csak a művészetek iránti fogékonyságot ültette el a kis Ilona szívében, de a független Magyarország álmát is. Ez utóbbit pedig édesanyja csak erősítette, hiszen a Frangepánok családja akkoriban igen sokat szenvedett a Habsburgok kegyetlenkedéseitől. Ilyen miliőben cseperedett a kis Ilona, akinek szépségét már egészen fiatal korától költők és festők örökítették meg műveikben. De arról szó sem lehetett, hogy rengeteg kérője közül azt válassza, akit szeret, hanem politikai házasságot kellett kötnie. Így lett 24 éves korában I. Rákóczi Ferenc felesége, amely friggyel egyesült a nemzeti politika két leghatalmasabb családja. Állítólag már az esküvőn a férfiak összeesküvést szőttek a németek uralma ellen. Ennek folyományaként Ilona édesapját és nagybátyját, valamint Rákóczi Ferenc atyját is kivégezték. Orrolt is emiatt az ifjú arára az anyósa.
Ilyen körülmények között kezdte meg az ifjú pár a házasságot, a rengeteg baj közepette azonban öröm is akadt bőven, hiszen 1672-ben megszületett leányuk, Julianna, majd négy év múlva a szabadságharcos II. Rákóczi Ferenc. A büszke apa sajnos igen fiatalon elhunyt, így Ilona magára maradt a gyermekekkel, az óriási uradalommal és a függetlenségi politikával egyaránt. Ebben az időben volt szépsége teljében, az önálló, gyönyörű özvegyasszonyt sokan kívánták feleségül venni, mind hiába. Egyedül kormányozta fél-Magyarországnyi uradalmát és szervezte a németek elleni ellenállást a magyar főurak között. Igen ám, azonban megjelent a színen egy hősies dalia, az Ilonától 14 évvel fiatalabb Thököly Imre, aki elnyerte a kivételes hölgy szívét. A két szerelmes nem is állhatott volna messzebb egymástól: Ilona idősebb volt, gazdag és özvegy, aki szigorú katolikus nevelést kapott és a családi háttérből kifolyólag erős török és német gyűlölettel bírt. Thököly viszont szilaj, lobbanékony és fiatal protestáns vitéz volt, aki a török barátságában látta a független Magyarország lehetőségét.
Az ellentétes jellemvonások és érzületek nem akadályozták meg a szeretőket abban, hogy összeházasodjanak, bár a frigyből nem született utód, mivel Thököly túl sokat tartózkodott távol Ilonától a különböző harcok miatt. Zrínyi Ilona ebben a különös házasságban, de továbbra is önállóan nevelte gyermekeit és védte Munkács várát a folyamatos német támadások ellen. Thököly mindeközben a török pasa kegyeiért folyamodott Konstantinápolyban, aki egyszer majdnem Magyarország királyává és királynőjévé is kinevezte őket, de Zrínyi Ilona nem fogadta el a koronát, csak a fejedelmi címet. A hősies asszony sok-sok éven keresztül, többször is visszaverte a németek támadásait, de a XVII. század végén kénytelen volt feladni a várat és beletörődni abba, hogy Bécsbe hurcolják egy apácazárdába, illetve elvegyék tőle gyermekeit. A kolostorból váltotta ki szerető férje, hogy együtt meneküljenek a török birodalom védőszárnyai alá: több mint 10 évig éltek kettesben Nikodémiában, míg Ilona 60 éves korában elhunyt. A bécsi raboskodás után már nem látta többé gyermekeit és nem lehetett tanúja fia felemelkedésének és hősi tetteinek. A különleges asszonyról több festmény és vers maradt fent, amelyek mind-mind szépségét dicsőítik, nem csoda, hogy alakja több művészt is megihletett. A II. Világháború idején például Herczeg Ferenc írt egy színházi drámát Aranyszárnyak címmel Zrínyi Ilona és Thököly Ferenc szerelméről, amelyet nagy sikerrel játszottak Budapesten.
