A Habsburg-család sok-sok évszázadon keresztül uralkodott Magyarországon, némely tagja pedig itt is élt hosszabb-rövidebb ideig. Íme a Habsburgok kedvenc helyei.
Az alcsútdobozi kastély
Fotó: Fortepan/ Klösz György
Már csak emlék az alcsútdobozi kastély
A legmagyarabb Habsburgnak József nádort tartották a XVIII-XIX. század fordulóján, aki nem csak megtanulta a nyelvünket, de a reformkorban igen sokat tett Magyarország fejlődéséért. Számtalan fővárosi intézmény köszönheti létét a nádornak, így például a Nemzeti Múzeum is. József rajongott Magyarországért, így házasságkötését követően feleségével itt telepedett le. 1819-ben vásárolták meg azt a Váli-völgyben fekvő földdarabot, ahol pár éven belül Pollack Mihály tervei alapján felépült otthonuk. Az alcsútdobozi kastély mellett virágzó gazdaságot hoztak létre és egy csodálatos kertet, amely nem csak a kertészkedő nádor keze nyomát, de Tost Károly, királyi kertész munkáját dicsérte. Ekkor telepítették például a platánfákat is a parkba. József nádor halála után a kastély fiára József Károly Lajos főhercegre szállt, aki 1867-ben költözött a birtokra. Ő is tovább bővítette a kertet, ekkor épült Ybl Miklós tervei alapján a pálmaház, illetve a XX század hajnalán a neoromán kápolna. A birtok egészen a II. Világháborúig a Habsburg-család birtokában volt, de József Károly halála után az örökösök már nem igen látogattak el magyar birtokaikra. Sajnos 1945 után a kastélyban súlyos tűzvész pusztított, és helyreállítás híján a környékbeliek gyakorlatilag elhordták a kastély köveit és építőanyagait. Ma már csak a kastély egykori kertjéből kialakított arborétum látogatható, amelynek közepén ott magasodik az egykori kastély főhomlokzata árván visszaemlékezve az egykori dicsőbb napokra.
Sissi kedvence, a gödöllői rezidencia
Sokkal szerencsésebben alakult a Gödöllői Grassalkovich Kastély sorsa, amely köztudottan Sissi kedvence volt. A világ második legnagyobb alapterületűnek tartott barokk kastélya 1735-ben kezdett el épülni Mayerhoffer András tervei alapján. A korabeli Magyarország tekintélyes főura, Grassalkovich Antal U alakú belső udvart közrefogó épületet szeretett volna, amely díszteremmel és a főúri lakosztályokkal is rendelkezik. Az építkezés olyan jól sikerült, hogy még Mária Terézia is meglátogatta Grassalkovichot Gödöllőn.
A gödöllői kastély
Fotó: Fortepan/ Klösz György
A ma is működő római katolikus templom is ezekben az években készült el. Az építkezéseket Antal fiai is folytatták, így barokk színházat, narancsházat építtettek és ők alakították ki a kastélyt körbevevő francia kertet is. A család férfiágának kihalása után a gödöllői kastélyt 1850-ben báró Sina György vásárolta meg, akinek fia 14 évvel később túl is adott rajta egy belga banknak. A magyar főrendek a kiegyezés előtt döntötték el, hogy a gödöllői kastélyt és birtokot visszavásárolják a külföldi pénzintézettől, felújítják és koronázási ajándékként a királyi párnak adományozzák. I. Ferenc József és Erzsébet királyné főként tavasszal és ősszel tartózkodott Gödöllőn. Sissi kifejezetten kedvelte a magyar „nyaralót”, ahol legszebb hónapjait töltötte. Szívesen lovagolt, sétált a gödöllői dombok között és nagyon élvezte a magyar emberek, különösen Andrássy gróf társaságát. A monarchia összeomlása után Horty Miklós használta kormányzói rezidenciaként a gödöllői kastélyt, amelyben a II. Világháború után néhány évig az orosz csapatok állomásoztak. Ezt követően a csodás barokk főépületben évtizedekig egy szociális otthon működött, a felújítások és a mai múzeum kialakítása az 1990-es kezdődtek el és tartanak azóta is folyamatosan.
Sóskúton reprezentáció helyett a kényelem a fontos
Az utolsó magyar trónörökös, Habsburg Ottó egyik fia, Habsburg György Magyarországon, mégpedig Sóskúton telepedett le feleségével Eilika, oldenburgi hercegnővel. Ma is itt élnek három gyermekükkel egy újonnan épült rezidencián. A hercegi pár szívesen nyilatkozik arról, hogy milyen jól érzik magukat Magyarországon, s bár mindketten rangos családból származnak, ők maguk inkább a kényelmes, hétköznapi életet kedvelik. Ennek jegyében építették fel otthonukat is, amely inkább szolgálja a család mindennapjait, mint a reprezentációt. A kúria mellett helyet kapott egy több ló befogadására alkalmas lovarda is, hiszen itt működik Eilika sérült gyermekek gyógyítására szakosodott nonprofit lovas alapítványa. Györgyön kívül egyébként a család minden tagja lovagol, a gyerekek versenyszerűen űzik ezt a sportot.