Birtokélet

Birtokélet

Főúri birtokok a mai kor emberének

2019. január 21. - nemesiné

Reggeli a majorság tyúkjainak tojásaiból, utána kellemes séta a kúria melletti halastónál, ebéd a helyben termelt finomságokból, délután pedig egy kellemes kocsikázás vagy lovaglás a birtok erdejében – íme egy főúri nemes hétköznapja a XIX. századból, amit akár manapság is kipróbálhatunk.

bikacs.jpegZichy Park Hotel birtokszálló

Nyugat-Európában az arisztokrácia máig birtokolja ősei által megszerzett javait, így sokan a modern korban turisztikai célokra használják nagyanyáik birtokát. Egy jól megkomponált nemesi birtok a XXI. században is rendelkezik modern, de ugyanakkor a régmúlt hangulatát idéző kastéllyal vagy kúriával. Az itt megszálló utazókat pedig a hozzá kapcsolódó majorságok sora szolgálja ki: országtól függően halakkal, vadakkal, sertéssel, szárnyassal és az erdők-mezők finomságaival. A helyben megtermelt ételek és italok, a birtokot belengő történelmi hangulat és a tulajdonosokról mesélt egykori történetek utánozhatatlan élményt nyújtanak a lakóparkokhoz és felhőkarcolókhoz szokott modern turistának. Különösen Angliában és Franciaországban találunk hihetetlen birtokokat, ilyen például az igen népszerű Chateau de la Ballue frankföldön, vagy Manor by the Lake a szigetországban.

thumb_76_slideshow_xlarge.jpegChateau de la Ballue

Magyarországon ugyanakkor híján vagyunk mind a nemesi vagyonoknak, mind a főúri birtokoknak. A XX. században számtalan csapás érte a magyar arisztokráciát, amely vagyonukat felemésztette, a családok pedig javaik elvesztésével túlnyomórészt kivándoroltak az országból. Az első nagy változást Trianon jelentette, hiszen a főúri nemesség birtokainak nagy része Magyarországon kívülre került, csak néhány igen gazdag és szerencsés család őrizhette meg befolyását és jelentőségét, ilyenek voltak például az Eszterházyak, a Zichyek és a Szapáryak. Nekik szerencséjük volt, mivel a földjeik és birtokaik túlnyomórészt a mai Magyarországon terültek el, így nem lett vitatott a tulajdonjoguk. Viszont ők sem tudtak mit kezdeni a II. Világháború után beállt változásokkal, amikor az arisztokratákat az új kommunista rezsim mindenüktől megfosztotta: földjeiket és kastélyaikat államosították, a családokat lakóhelyükről kitelepítették.

 15-06-17_outside-manor-and-heart.jpgManor by the Lake

A rendszerváltás után számtalan kastély és kúria kapott régi vagy új tulajdonost, akik többnyire turisztikai céllal újították fel az épületeket. Több csodás kastélyszálló nyílt országszerte, de valódi birtokszállodát csak igen keveset találunk. Egy nemesi birtok ugyanis nem csak egy cirádás épületet, hanem egy jól működő gazdaságot is jelent, annak minden feladatával és érdekességével. A tokaji Degenfeld kastélyszálló például főként a borászatáról híres, míg a bikácsi Zichy Park hotel felöleli az egykori birtokok szinte összes jellemzőjét: van itt háztáji majorság, konyhakert és lovarda csakúgy, mint egy halas tó.

De vajon hogyan éltek a főurak a birtokaikon? Mivel a gazdaság működését intézők felügyelték, a konkrét munkálatokat pedig a béresek és a cselédek végezték, így a tulajdonosok inkább az irányítással és szociális tevékenységgel voltak elfoglalva. Általában a birtokokon megtermelt terményeket, állatokat feldolgoztatták, azokkal kereskedtek, gazdasági fejlesztéseket hajtottak végre. De ők tartották fent a birtokon élő népek számára a helyi iskolát és természetesen támogatták a hozzájuk tartozó templomot, egyházközséget is. A főúri nemesség évszázadok óta különböző tisztségeket is ellátott a közigazgatásban és a politikában: így például tagjai lehettek a főrendi háznak a Parlamentben, de emellett a helyi vármegyében is elláthattak ispáni feladatokat.

A korábban említett bikácsi – illetve korábban kistápéi – uradalom területe egészen az 1200-as évektől lakott volt. Több magyar nemesi család is birtokolt itt földeket, így a Kanizsaiak, az Apponyiak, végül pedig a legismertebbek, a Zichyek. A manapság Zichy Park Szállóként ismert birtok alapjait ez utóbbiak rakták le a XIX. században. Zichy Aladár, az ismert egyházpolitikus Zichy Nándor fia örökölte meg a területet, aki jól működő mintagazdaságot hozott itt létre leányainak Zichy Líviának és Máriának. Bár a központi épület soha nem szolgált a család fő otthonaként, magát a birtokot igen nagy becsben tartották kiváló adottságai miatt. Bikácson, illetve Kistápén ugyanis egészen a középkortól kezdve termesztettek dohányt, ami nagyon jövedelmező tevékenység volt. Mivel ez a terület közel esik a szekszárdi borvidékekhez, a szőlő is igen jól érezte magát a napos tájon. A fennmaradt dokumentumok szerint a Zichyek kiváló fajtákat neveltek: Mézesfehéret, Chasselas-t, Oportót, Olasz- és Rajnai Rizlinget. Azt viszont kevesen tudják, hogy a XX. század első felében a Zichy nővérek komló és sörárpa termesztéssel is foglalkoztak, igen nagy sikerrel, hiszen az országos kiállításokon sorra nyerték a díjakat. Az uradalomban igen modern gazdálkodás folyt, ahol a fenti jövedelmező termelési metódusok mellett korán bevezették a modern technikát is, a cséplőgépek, aratógépek működését messzi földről jöttek ide tanulmányozni az intézők, gazdálkodók. A II. Világháború után a Zichy família is elhagyta az országot, így a bikácsi birtok sok-sok évig lakatlanul állt, míg a rendszerváltás után felújították és turisztikai célra hasznosították.

zichynoverek.jpg
Zichy Lívia és Mária, forrás: geni.com

A bejegyzés trackback címe:

https://birtokelet.blog.hu/api/trackback/id/tr1714236227

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása