Félkezű zongorista világsztár, ősmagyar eredetkutató, puritán egyházpolitikus – csak néhányat említsünk a híres Zichy grófok sarjai közül. Szösszenetek Magyarország egyik legrégebbi és leggazdagabb főnemesi famíliájának történelméből.
Zichy Nándor, forrás: wikipedia
A Zichy dinasztia Magyarország egyik legrégebbi és talán legérdekesebb nemesi családja, amelynek két fő ága alakult ki: a főnemesek a zicsi vásonkői előtagot használták, míg a köznemesek a zicsi és zajki elnevezést, ez utóbbi leszármazottja volt egyébként a sokak által ismert Zichy Mihály festő is. A rendelkezésre álló dokumentumok először 1270-ben említik a Zichi nevet, bár a családi hagyományok egészen a honfoglalásig vezetik vissza a származásukat. Egy biztos, hogy az egyik ősatya, Zichy Rafael zalai és somogyi birtokait már a király is elismerte a XIV. században. Érdemes megemlíteni a dinasztiából a XVII. század végén élt Zichy Istvánt, aki grófi rangot szerzett a családjának az akkori királytól, és ezzel megalapította a Zichyek vásonkői ágát, az azonos nevű vár és uradalom megszerzésével. Fiai révén több fő ága alakult ki a grófi családnak, akik mind vagyonban, mind lelkületben igencsak eltértek egymástól. A legvagyonosabb ág óriási földterület és birtokrendszer fölött rendelkezett Zichy Ferenc révén, aki rendkívül jól gazdálkodott a családi örökséggel, ebből nőtt ki az évszázadok folyamán az az óriási Zichy vagyon, amely a XX. század elejére kiterjedt Somogy, Tolna, Veszprém, Fejér, Nógrád és Moson megyék területére, beleértve néhány értékes székesfővárosi ingatlant is. Ezek a területek Trianon miatt sem csappantak meg lényegesen, így a XX. század első felében a Zichyek a harmadik leggazdagabb nemesi famíliának számítottak a Széchenyi és Szapáry dinasztia mögött.
A XIX. században számos művészt, tudóst, politikust adott a Monarchiának a királyhű Zichy család. Így például érdekes személy volt a zempléni kastélyban született Zichy Géza, aki 16 évesen elvesztette a jobb kezét egy vadászbalesetben. Ezután pár hétig Balatonfüreden számos tivornyázás és nőügy közepette lábadozott. Miután szülei gyógyultnak minősítik, Pozsonyba megy zenét tanulni, ahol Liszt Ferencet is lenyűgözi félkarú zongoraművészként. A lánglelkű Zichy Géza később lenyugszik és inkább színműveivel, zeneműveivel és kulturális tevékenységével hívja fel magára a figyelmet Európaszerte, és a Monarchiában egyaránt. Zongora-fellépéseinek bevételeit jótékony célra fordítja, így korának egyik legjelentősebb mecénásává válik. 1911-ben még a Magyar Tudományos Akadémia is tiszteletbeli tagjává választja.
Zichy Géza, forrás: wikipedia
Nem kevésbé fura figura volt unokatestvére, Zichy Jenő sem, akit sokan iparbáróként ismernek. Zichy Jenő, a Fejér megyei Sárszentmihályon született, és Németországban tanult jogot és gazdaságtant. A kiegyezést követően elsősorban kereskedelmi és ipari tanulmányok készítésével foglalkozott, Ő alapította például az Iparmúzeumot is, de az 1885-ös Budapesti Iparvásár is az ő nevéhez fűződik. Nyughatatlan elme és lélek volt, számtalan körutazást tett Európában és Ázsiában. Legfőképpen a magyarok őseredete izgatta a honfoglalás ezeréves évfordulója környékén, így több expedíciót szervezett az Urálhoz, illetve eljutott Ázsiában egészen Pekingig. Utazásait könyvekben és tanulmányokban örökítette meg.
Zichy Jenő, forrás: wikipedia
A család vagyonosabb ágának képviselői, Ferenc leszármazottai elsősorban puritán és hithű katolikus életmódjukkal és politikai pályafutásukkal tűntek ki kortársaik közül. Egyik legismertebb sarj Zichy Nándor, akit a katolikus néppárt alapítójaként ismert meg az ország. A konzervatív politikus élete végéig úgy nyilatkozott, hogy mély keresztény, katolikus meggyőződését édesanyja táplálta belé, míg hazaszeretetét és puritán életmódját édesapjától örökölte. Annak ellenére, hogy a fiatal Zichy Nándor nem igen érdeklődött a szórakozás és a léha nemesi életmód iránt, rengeteg időt töltött Budapesten és édesapja birtokain országszerte. Utazásai nyomán ismerkedett meg távoli rokonával, Zichy Líviával, akibe rögtön beleszeretett. Vele alapított családot, otthonuknak pedig Adonyt választotta, ahol inkább bensőséges, mintsem díszes vagy hivalkodó kúriát emeltetett a gyarapodó családja számára. Vagyonát takarékos és okos gazdálkodással folyamatosan növelte, ráadásul az 1848-49-es szabadságharcban sem vett részt, így azt el sem kobozták tőle később az osztrákok. Rengeteg iskolát, majorságot, mezőgazdasági szövetkezetet üzemeltettek feleségével és mindeközben katolikus hitben nevelték gyerekeiket. Hétköznapjait a józanság, a munka, a szegényebb rétegek iránti elkötelezettség jellemezte, ezért nem igen építettek cirádás, túlcicomázott főúri kastélyokat, a meglévő ingatlanjaikat is inkább a praktikum jegyében alakították át. Az ő fia volt a későbbi miniszter, Zichy Aladár, aki a Wekerle kormányok oszlopos tagjának számított, és ő is komoly hitet tett a katolikus és keresztény konzervatív politika mellett. Aladár 1893-ban vette feleségül Hunyady Henriette grófnőt, akivel boldog házasságban élt, és aki két leánnyal, Lívia Feliciával és Máriával ajándékozta meg, ezzel az ág fiúi vonalon már nem öröklődött tovább. Az ő majorságuk egyébként ma is működik birtokszállóként Bikácson, bárki meglátogathatja.
Zichy Aladár, forrás: wikipedia
