A pünkösdi népszokások jócskán eltértek a keresztény szellemiségtől az évszázadok folyamán.

Kép: wikipedia

A pünkösd a keresztény egyház egyik legszentebb ünnepe, hiszen nem csak a szentlélek kiáradását, hanem ezzel a párhuzamosan az egyház megalapítását is ünnepeljük. Ezen a napon ugyanis a biblia szerint Jézus lelke leszállt az apostolokra, akik ezzel az isteni igazság tudomásának birtokába kerültek, melyet terjeszteni tudtak. Segítségükre volt ebben, hogy a szentlélek kiáradásától kezdődően különböző nyelveken kezdtek beszélni, és így szót értettek a föld valamennyi emberével. Érdekes azonban, hogy maga a pünkösd elnevezés egy görög szóból, a pentékosztéból származik, melynek jelentése ötven, ezzel utalva arra, hogy pünkösd a húsvét utáni 50.-ik nap (hetedik vasárnap).

            Annak ellenére, hogy a keresztény hitben milyen fontos helyet foglal el ez a hét (az ünnepségek egy hétig tartanak, de ebből csupán két nap nyilvános), az ilyenkor szokásos népi rituálékat inkább a termékenységmágia és a Római Floralia elemei hatják át. Ezt az ókori ünnepséget a virágok istennőjének, Florának a tiszteletére rendezték meg minden év májusában, és a pünkösdi ünnepségeken ma is nagy szerepet kapnak a virágok, a szerelem és párválasztó korszakba való belépés.  A májusfa, a pünkösdi királynő és királyválasztás mind-mind ezek körül a témák körül forognak, hiszen királynőnek legtöbbször egy eladósorba kerülő lányt választottak, akit termékenységi rigmusokkal köszöntöttek fel.

            A fiatal legények közül a pünkösdi király kiválasztása a legtöbb helyen különböző erőpróbák formájában zajlott. Maga a királyság néhány napig tartott, ám ez alatt a friss „uralkodó” életében először kocsmába is mehetett, fogyasztását pedig a közösség fizette. A termékenység ebben az esetben úgy jelent meg, hogy a pünkösdi király a megmérettetések során bizonyította férfiasságát, és ettől kezdve jogot szerzett az udvarlásra is. Szintén a pogány gyökereket bizonyítja, hogy a pünkösdi ünnepi körhöz számtalan hiedelem is kapcsolódik. Szokásban volt például a vasárnap hajnali fürdőzés, mely a szóbeszéd szerint egy teljes évre mentesített mindenféle kelésektől. Szintén nagy szerephez jutott ezen a napon a harmat, melyben megmosakodva garantálható volt a szépség és a szeplőktől való mentesülés. Voltak olyan vidékek is, ahol a rozsról meztelenül szedték a harmatot mert ebben a formában biztosan megelőzte a szemfájást.

            Ez utóbbi szertartás már talán jobban emlékeztet egyfajta boszorkánymágiához, mint keresztény ünnephez, és nem is ez volt az egyetlen ilyen aktus. Szintén ide sorolható, hogy a pünkösd hajnalán szedett növényeknek gyógyhatást tulajdonítottak, valamint igyekeztek minden kisebb-nagyobb jelből időjóslásokat végrehajtani. A legelterjedtebb legendaként említhetjük, hogy amennyiben pünkösdvasárnap jó az idő, akkor egyértelmű jelet kaptunk a kiváló bortermésre.

            Persze a pünkösdölést sok egyéb népszokás is övezi, melynek eredetére ma már következtetni sem lehet, és ezek általában az adománygyűjtés céljait szolgálták. Talán a két legérdekesebb megmozdulás a törökbasázás és a rabjárás. E két szokás a gyermekekhez kapcsolódott, lévén ők öltöztek be vicces jelmezekbe és énekkel, rigmusokkal kérték a házinép adományait. A törökbasázás esetében egy fiúgyermekre húztak egy nagyméretű nadrágot, melyet vastagon tömtek meg szalmával. A háziak mókásan a gyermek fenekére suhintottak egy pálcával, majd tojást vagy valamilyen más élelmiszert adtak neki. A rabjárásnál több gyermek láncolta össze magát a bokájánál fogva, és katonarabokként esedeztek a segítségért.

            Természetesen a népi hagyományok mellett a pünkösd továbbra is a kereszténység egyik legszentebb ünnepe, és ennek megfelelően jelentős egyházi események is kísérték minden időszakban. Számunkra talán a legfontosabb a csíksomlyói búcsú és zarándoklat, melyről már a 15. századból is maradtak fenn írásos emlékek.

Fotó: wikipedia

A Csíksomlyón található templom a mai napig a legfontosabb magyar Mária-kegyhely, és ennek megfelelően pünkösd szombatra minden évben tízezres tömeg gyűlik össze a környéken, hogy közösen ünnepeljék meg a szentlélek kiáradásának és az egyház megalapításának napját. A csíksomlyói búcsú idén június 7-10 között kerül megrendezésre.