Birtokélet

Grassalkovich Antal, egy történelmi karrierista

2019. december 02. - nemesiné

Egyszerű köznemesből lett Mária Terézia fő bizalmasa, és persze megszerezte a fél országot.

antal_grassalkovich_i_1694-1771.jpg

I. Grassalkovich Antal - forrás: Wikipedia

Grassalkovich Antal nemcsak Sisi kedvenc nyaralójának, a gödöllői kastélynak megépítéséről híres, de arról is, hogy ő volt a XVIII. század legnagyobb karrieristája. Okos helyezkedéssel és kiváló gazdálkodással a semmiből óriási uradalmat teremtett, és ő maga személy szerint egy egyszerű köznemesből Mária Terézia legfőbb bizalmasává nőtte ki magát. Ha a mai korban születik, minden bizonnyal tehetséges milliomosként vagy politikusként találta volna meg a számítását. S bár a kortárs leírások szerint Antal gróf szerény ember volt, aki szívesebben lakott vidéki birtokán a nép között, mint Pesten vagy Pozsonyban fényűző palotáiban, mégis fennmaradtak olyan legendák, hogy a királynő gödöllői látogatásakor a forró augusztusban szánon vitette a felséges párt fényűző otthonába. De hogy is történt mindez, nézzük csak Grassalkovich hihetetlen élettörténetét!

Maga a Grassalkovich család csak az 1500-as évek végén tűnik fel a különböző hivatalos feljegyzésekben, mint egyszerű köznemesi família. A dinasztia első kiemelkedő tagja Antal volt, aki 1694-ben született a Nyitra megyei Örményben. Apja, Grassalkovich János állítólag a kuruc időkben még Bottyán János generális íródeákjaként is szolgált, majd feleségül vette a gazdag hozománnyal rendelkező Egresdy Zsuzsannát, akitől két lánya és egy fia született. A család túl sok örökséget nem tudott biztosítani a fiúnak, ezért jó érzékkel inkább taníttatták, hogy legyen belőle valaki. A kis Grassalkovich Antal középiskoláit a nyitrai kegyesrendi atyáknál és a nagyszombati jezsuitáknál végezte, majd a trencséni vármegyei követ, Dubniczky András királyi ítélőmester mellett tollnokoskodott, és itt tanulta ki a jogi pálya minden csínját-bínját. Ez a tapasztalat pedig igencsak a javára vált, ugyanis innentől számítják fényes jogi és politikai karrierjét is, aminek óriási vagyonát is köszönhette. Élete során jelentős pozíciókba küzdötte fel magát: 1710-ben már kincstári ügyész, 1731-ben királyi személynökké, 1748-ban kamara-elnökké, három évvel később pedig koronaőrré nevezték ki. Időközben előbb a bárói, majd a grófi címet is elnyerte.

 

De vajon hogyan lehetett elég a jogi ismeret arra, hogy egy egyszerű köznemesből Mária Terézia bizalmasává váljon. A sors is segítette Grassalkovichot, aki saját maga is igen jól tudott helyezkedni. A sorsdöntő fordulat 1741-ben jött el számára, amikor az osztrák örökösödési háborúban katasztrofális helyzetbe került Mária Terézia. Ezért az ifjú királynő a pozsonyi országgyűlésen a magyar rendekhez fordul segítségért, akik a női könnyektől és a kialkudott előnyöktől meghatódva rögtön életüket és vérüket ajánlják fel a védelmére. Ezt az egészet pedig nem más tervelte ki, mint Grassalkovich Antal, aki a színfalak mögött meggyőzte a magyar főnemeseket arról, hogy támogassák a királynőt, Mária Teréziát pedig titokban biztosította erről a támogatásról.

 Mária Terézia pedig nem lett hálátlan, grófi címet adományozott Antalnak, aki címerében még a királynő monogramját is elhelyezhette. Ezek után Grassalkovich a korona legmegbízhatóbb emberének számított Magyarországon, és számtalan gesztust tettek irányába, sőt 1751-ben maga a királyi pár is ellátogatott Gödöllőre. A legenda szerint az augusztusi hőségben Grassalkovich Kerepesen várta a királynőt, akit sóval felhintett, végig kivilágított úton, szánon vitt el az otthonába. Több napig tartott a fényes lakoma és ünnepség, ahol a legelőkelőbb magyar főurak szolgálták ki az uralkodónőt. A királyi pár egyébként gyakran megfordult Grassalkovich pozsonyi és pesti palotájában is a fáma szerint, hiszen személyes jó barátságot ápoltak.

 A politikai befolyásnak és eltervezett három házasságának köszönhetően Grassalkovich Antal jelentős birtokokat szerzett a Duna-Tisza közén. Ő építette a bujáki, a gödöllői és hatvani kastélyt is, emellett palotákat emelt Gyöngyösön, Pesten és Pozsonyban. Ez utóbbi egyébként ma a szlovákiai köztársasági elnök rezidenciája. Jó érzékkel választotta ki három nejét is: első felesége a korán elhunyt Langh Erzsébet volt, akitől nem született gyermeke. Állítólag neje halála után az uralkodó kérésére házasodott újra, és a tehetős Klobusitzy Krisztinát vette feleségül, aki jelentős birtokokat hozott a házasságba. A frigyből 6 gyermek született, de sajnos az ifjú ara az utolsó szülésnél gyermekágyi lázat kapott és meghalt. Grassalkovich ezután felesége testvérét szemelte ki párjául, sőt ehhez a furcsa frigyhez a pápai engedélyt is megkapta. Ez nem csoda, hiszen egész életében hithű katolikusként rengeteg templomot, eklézsiát és kolostort alapított és építtetett birtokain, az egyház pedig így hálálta meg patrónus tevékenységét. Klobusiczky Teréziával öregedett meg a gróf, aki ugyan újabb utóddal már nem ajándékozta meg, de kedves mostohája volt húga gyermekeinek, és egészen megvakulásáig rendszeresen segített férjének az óriási birtokokat igazgatni. Munka pedig volt bőven, hiszen a török idők elmúltával Grassalkovich a rendezetlen tulajdoni viszonyok között sorra szerezte az újabb és újabb falvakat, földeket. Így a gyermekei számára sok-sok hitbizományt hagyott örökül. Grassalkovich Antalt, a dinasztia- és vagyonalapítót kedvenc gödöllői kastélyához kapcsolódó besnyői templomban helyezték örök nyugalomra, sírja ma is ott található.

Természetesen a központi gödöllői uradalmat Ifjabb Grassalkovich Antal örökölte, aki folytatta apja munkáját és karrierjét, így egészen a hercegségig vitte. A folyamatos Habsburg hadjáratok miatt azonban többször is meg kellett terhelni a kiterjedt birtokokat, így a harmadik generáció már egy eléggé eladósodott vagyont örökölt tőle. A család férfiága 1841-ben halt ki, és a híres Grassalkovich uradalom felaprózódott és új kezekbe került. A gödöllői kastély csak 1867-ben kapta vissza régi fényét, amikor a magyar országgyűlés Sisinek és Ferenc Józsefnek ajándékozta a kiegyezés alkalmából. De ez már egy másik történet. 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://birtokelet.blog.hu/api/trackback/id/tr5515334538

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lobo Marunga 2019.12.09. 06:34:29

A sóval felszórós legendából természetesen egy szó sem igaz, népszerű legenda, amit máshol is mesélnek, más főurak, kastélyok és királyi látogatások kapcsán. A leginkább döntő cáfolata, hogy a só fehér ugyan, de nem csúszik. Viszont jól szemlélteti a látogatás pompáját, amiről kézzel fogható képet ad a gödöllői kastély Mária Terézia-szobája, amit valóban a látogatás alkalmából alakítottak ki, és a kápolna mellett a kastély kevés eredeti állapotban megmaradt részéhez tartozik. A látogatás mai emléke, hogy a kastély parkjába került Mária Terézia egykor a Hősök terén álló szobra.
A Grassalkovitsokról még annyit, hogy nem csak a saját vagyonukat gyarapították, ők adták a telket a Nemzeti Múzeumhoz és Színházhoz (persze ez nem a posztban említett I. Antalhoz köthető, és más változat is van...)
A templomos részhez még: Gödöllő eredetileg református település volt, így került a kapucinus kolostor és a majdani kripta a szomszédos (ma már Gödöllőhöz tartozó Máriabesnyőre). Viszont a kastélynak akkora kápolnája van, hogy egészen 2007-ig ez volt Gödöllő katolikus temploma. És bár ő maga katolikus volt, I. Antal a gödöllői reformátusoknak is építtetett templomot. Merthogy az eredeti útban volt a kastélynak, így azt lebontatta, de adott telket és pénzt egy újhoz. Ez is jó képet ad a vagyona mértékéről és a lendületéről, ugyanakkor azt is mutatja, hogy nem feltétlenül mások letiprása árán nyomult.
Összegezve: Egy alapvetően szimpatikus karrieristáról van szó, aki minden eszközt megragadott az előrejutása érdekében, de tisztán játszott, és nem kárt okozva ment előre.

Tranquillius 2019.12.09. 06:34:37

Ürmény (Mojmírovce) lesz az a Nyitra vármegyei Örmény. És nem keverendő össze Nyitraörménnyel (Urmince). :)