Birtokélet

Mi köze a püspökfalatnak a Mikuláshoz?

2019. november 11. - nemesiné

Márton napi libaságok és szokások, avagy az adventi böjt előtt mindenkinek illik még utoljára egyszer jól kirúgni a hámból.

martinigansl_mit_rotkraut_und_serviettenknodel.jpg Forrás: Wikipedia

Manapság igencsak trendi Márton-napi libás-boros vacsorát fogyasztani november 11-én. De vajon honnan ered ez a szokás, és mi köze van a Mikulásnak a püspökfalathoz? Körképünkben ennek jártunk utána. A történet egy jómódú pogány legénykével kezdődött valamikor a IV. században Savariában, azaz a mai Szombathelyen, itt született meg ugyanis római-szláv szülők gyermekeként a majdani Szent Márton. A gyermekként is jámbor életet élő kisded nagyon érdeklődött a kereszténység iránt, így a vallás fennkölt elvei szerint élt tizenévesen is fiatal római légiós katonaként, mielőtt megkeresztelkedett volna. Állítólag egy francia hadjárat során a fél köpenyét egy koldusnak adta, aki másnap immár Krisztus képében csodatévő képességekkel ruházta fel a fiatal Mártont, aki ennek örömére rögtön felvette a keresztséget. Az ifjú katona nem maradt sokáig francia honban, hanem a hazatért Pannóniába téríteni, majd több csodatétel után bejárta szinte egész Európát. Nem meglepő tehát, hogy Szent Márton legendája és ünnepe szinte minden nép kultúrkörében megtalálható az öreg kontinensen. Német földön tüzeket gyújtanak és felvonulásokat tartanak Márton tiszteletére, míg Belgium keleti részén, valamint Flandria nyugati tartományaiban november 11-én a gyerekek ajándékot kapnak Szent Mártontól, ahogy a magyar kicsik a Mikulástól. 

Nálunk Márton-naphoz a libalakomák kötődnek leginkább. A népi hagyományok szerint ugyanis amikor az egyszerű, aszketikus életet élő Mártont püspökké kívánták kinevezni, ő a libaólba menekült az egyházi elöljárók elől. De a gágogó szárnyasok természetesen elárulták! Ennek emlékére tartottak őseink libás lakomákat már a középkorban is Szent Márton csodáit ünnepelvén. A néprajzkutatók szerint viszont azért alakult ki ez a hagyomány, mert pont ez az az időszak, amikorra meghíztak az egész nyáron át tömött szárnyasok a baromfiudvarban, így szükség volt azok megtizedelésükre. Ráadásul pont ilyenkorra ért be az új bor is, ami újabb alkalmat teremtett az ünneplésre. Így hát a jól végzett nyári munkák befejeztével, még a karácsonyt megelőző böjti-adventi időszak előtt, nagy lakomákat és vásárokat tartottak elődeink. Libalevest és sült libacombot ettek párolt lila káposztával és hozzá friss újbort ittak. A középkorban még II. Ulászló királyunk hozta ki azt a rendeletet, miszerint a zselléreknek minden esztendőben két-két libát kellett be- kellett szolgáltatniuk földesuraiknak és az egyháznak november havában. Ezt később, az évszázadok alatt eltörölték, de a kóstoló küldése, mint szokás megmaradt. A vigadozó falusiak egy-egy tányér libafinomságot küldtek a papnak vagy a püspöknek Szent Márton napján. Mivel a magyar ember leleményes, így a legsoványabb részt, a szárnyas hátsóját kanyarintották ki erre a célra, innen ered a püspökfalat kifejezés.

Természetesen a nagy lakomák mellett számos egyéb hiedelem és szokás maradt fent Magyarországon Márton napjához kötődve. Elődeink úgy tartották, hogy ilyenkor mosni, szárítani nem szabad, mert az eltakarítja a ház szerencséjét és marhavész tizedeli meg az állatállományt. Ezen kívül a liba fogyasztása is kötelező volt, mert aki Márton napján libát nem eszik, az eljövendő évben végig éhezik. Ha barna, saras volt november 11-e akkor fehér, havas és hideg télre számítottak az emberek, míg ha hideg, fehér idő köszöntött be Szent Márton napján, akkor enyhe telet vártak elődeink. Szintén az időjárással kapcsolatban jósoltak a falusiak a liba csontjából is: a mellcsont színét és törési képességeit vizslatták és ebből próbálták meg kitalálni a jövő évi időjárást és termést.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://birtokelet.blog.hu/api/trackback/id/tr7715290012

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2019.11.18. 16:41:53

Semmi sem bizonyítja sem a római, sem a szláv eredetet.
Csaxolók.