Birtokélet

A Hunyadi dinasztia hírhedt vérvonala

2019. október 09. - nemesiné

Az egyik legtekintélyesebb magyar családban titkos viszonyokból születtek zabigyerekek örökölték a hatalmat.

matyas_kiraly_arcmasa.jpgMátyás Király Forrás: Wikipedia

A történelem során az uralkodói és főúri családokban általában minden megtettek azért, hogy a tiszta vérvonalat és az öröklődést biztosítsák, de olykor-olykor becsúszott egy-két zabigyerek. A magyar történelemben az egyik legtöbbet vitatott származással a Hunyadiak bírtak, ahol három generáció közül kettő nem volt törvényes, mindez azokban az időkben, amikor a származás mindennél, még a vagyonnál is többet ért. Már magának a dinasztialapítónak, Hunyadi Jánosnak a családi viszonyai sem voltak tiszták.

 A román történészek szerint apja Vajk román származású volt, mások inkább kun eredetre esküsznek, de mindenképpen köznemesi családból született. A legenda szerint Vajk csak a nevelőapja volt a híres törökverőnknek, valódi vér szerinti atyja Luxemburgi Zsigmond, akkori magyar király lehetett. Az uralkodó ugyanis beleszeretett Hunyadi János édesanyjába, Morzsinai Erzsébetbe, és a titkos románcból született fiú született. Ezt támasztják alá a későbbi megmagyarázhatatlan történések is, miszerint Zsigmond óriási birtokadományokkal ajándékozta meg Vajkot és családját (Vajdahunyad vára, a dinasztia névadó helye is ekkor került a birtokukba) ráadásul a kis Hunyadi Jánost rögtön maga mellé vette apródnak. A tehetséges ifjú gyorsan haladt a ranglétrán előre, elkísérte Zsigmondot legtöbb európai utazására, és komoly katonai és kulturális nevelést kapott. Jelentős birtokai és kiváló oktatása révén emelkedhetett később az ország első embereinek sorába, sőt még a kormányzói címet is elnyerte a Zsigmond halálát követő királyharcok éveiben. Abban az időben nem igen értették, hogy egy köznemesi sarj miként tehetett szert ilyen komoly befolyásra, így a származásáról különböző pletykák születtek. Ezt a történetet később Hunyadi Mátyás krónikásai is igyekeztek megerősíteni, megindokolva ezzel a király előkelő származását.

janos_hunyadi_in_the_battle_of_varna.jpgHunyadi János, a törökverő - forrás: Wikipedia

 De térjünk vissza a törökverő Hunyadi Jánosra, aki Szilágyi Erzsébetet vette feleségül, a frigyükből pedig két gyermek született immár törvényesen: László és Mátyás. Az apa a nándorfehérvári diadalt követően elhunyt pestisben, így az özvegy egyedül maradt egy óriási birtok élén két fiatal fiúval. A trónra kerülő V. László nem igen bízott a tekintélyes család sarjaiban, így az elsőszülött fiút, Hunyadi Lászlót, horvát bánt kivégeztette, 12 évvel fiatalabb öccsét, Mátyást pedig börtönbe vetette. Az, hogy Hunyadi Mátyás végül is király lehetett, édesanyjának és nagybátyjának köszönhető, akik minden vagyonukat és haderejüket az ifjú szolgálatába állították. A trón megszilárdítása érdekében Mátyás elvette Podjebrád Katalint, a felvidék tekintélyes urának leányát, aki azonban gyermekágyi lázban elhunyt.

 Az immár magyar királyként uralkodó Mátyás egy boroszlói polgárlány karjai közé menekült a kemény politikai harcok elől. Így rangon aluli szerelme, Edelpeck Borbála lett Mátyás egyetlen gyermekének, Corvin Jánosnak az édesanyja. S bár a király nem vehette el szeretőjét, más gyermeke soha nem született, hiszen második felesége, Beatrix meddő volt. Pont emiatt Mátyás mindent megtett azért, hogy vérszerinti fiát törvényes utódjaként ismertesse el a főurakkal. Minden vagyonát ráhagyta és nevelését saját édesanyjára, Szilágyi Erzsébetre bízta. Corvin János ott élt a királyi udvarban és uralkodóhoz méltó oktatást kapott. Csak egyetlen ellenféllel nem tudott megküzdeni, Aragóniai Beatrix-szel, a királynéval, aki gyűlölte a titkos viszonyból született ifjút, és férje halála után mindent megtett azért, hogy eltávolítsa a trón közeléből. Corvin János, Mátyás zabigyereke nem is lett soha király, helyette inkább a török elleni hadjáratokban jeleskedett, miközben az ország déli határait védte. Sajnos két gyermeke és ő maga is a háborúkban oly gyakori pestisjárványnak esett áldozatul, így a Hunyadi dinasztia végül kihalt.

A bejegyzés trackback címe:

https://birtokelet.blog.hu/api/trackback/id/tr3315172946

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bright side of life 2019.10.14. 17:11:52

“ A trón megszilárdítása érdekében Mátyás elvette Podjebrád Katalint, a felvidék tekintélyes urának leányát, aki azonban gyermekágyi lázban elhunyt. ”

Podjebrád Katalin apja, Podjebrád György cseh kormányzó, majd cseh király volt. Lehettek éppen a Felvidéken is birtokai (nem tudok róla), de nem ez adta meg a házasság jelentőségét.

FILTOL · http://hulyekkimeljenek.blog.hu/ 2019.10.14. 17:12:01

nem csupán legenda volt Zsigmond apai mivolta, hanem a Cillei csalad irataiban (vagyis maga az ellenfele Matyasnak) van erre adat.

Karma_73 2019.10.14. 17:12:11

Az, hogy Hunyadi János valójában Luxemburgi Zsigmond törvénytelen gyermeke lett volna, soha nem nyert bizonyítást. Mindig csak mende-monda és pletyka maradt. A történészek feltételezésnek tekintik és nem tartják valószínűnek. Bár Zsigmond valóban egyengette Hunyadi János "karrierjét" és felemelkedését (rátermettsége és kimagasló hadvezéri képességei okán) az égvilágon semmi nem utal arra, hogy a fia lett volna.

promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2019.10.14. 17:12:24

"Podjebrád Katalint, a felvidék tekintélyes urának leányát" Mármint Csehország kormányzójának és későbbi királyának leányát. Arról nem tudok, hogy Podjebrád Györgynek személyes kötődése lett volna Felvidéken, az ottani huszita uralom Jiskra nevéhez fűződött.

Európai téridő 2019.10.14. 17:12:51

A Luxemburgi-dinasztia "eltűnése" is elég érdekes történelmi "tényállás". A régi Kunország pedig a mai Moldva - nem a keletebbre fekvő Moldova, ahová a vlachok (oláhok, románok) lassacskán beszivárogtak, amikor népvándorlásuk során a bolgár területekről átmentek a Duna másik partjára és ott tovább haladtak Észak és Nyugat felé. A bolgár fennhatóság "civilizációs" hatása volt a pl. "leu", mint pénznem, a bolgár "leva" (oroszlános?) nyomán, vagy, mondjuk, az a bizonyos kemény félmagánhangzó, amit két írásjellel is megjelenítenek, amióta a cirill betűkről áttértek a latinra. Az 1559-ben "Bizánc"-ra átkeresztelt Kelet-Római Császárság (Baszileón Romanión) ama birodalom fénykorában "Rómania" volt a népnyelvben. A derék, történetesen német humanisták ebben is csúcsteljesítményekre képes történelemhamisítók voltak.