Birtokélet

Augusztus 20 története

2019. augusztus 18. - nemesiné

Szent Jobb körmenet, István király, új kenyér és a pápák - íme legrégebbi nemzeti ünnepünk kalandjai, amit először augusztus 15-én tartottak meg.

45410.jpgForrás: Fortepan - 1930. Szent Jobb körmenet

 

Augusztus 20-a az egyik legrégebbi magyar ünnep, ami bizony komoly nemzetközi hagyományokra tekinthet vissza. Kezdjük a történetmesélést azzal, hogy az ünnepet először nem is 20-án, hanem 15-én tartotta meg első királyunk, Szent István. Abban az időben ugyanis szokás volt, hogy a pápa által felkent uralkodók -kötelességüknek eleget téve - összehívták a családot, az urakat és a papságot egy törvénykezési napra. Ilyenkor saját maguk, személyesen bíráskodtak a különböző problémás ügyekben. Szent István augusztusban 15-ét, azaz Nagyboldogasszony napját jelölte ki e nemes feladatra, helyszínéül pedig Székesfehérvárt választotta ki. Később ezen a napon ajánlotta Szűz Mária kegyeibe az országot, és ekkor is halt meg nagybetegen. De vajon hogyan került át a jeles dátum augusztus 20-ra?

Ennek hátterében egy nemzetközi intézkedés áll, mégpedig VII. Gergely pápáé, aki 1083-ban ezen a napon avatta szentté államalapító királyunkat, és augusztus 20-át tette meg Szent István hivatalos egyházi ünnepének. Ezt az ünnepet egyébként a középkorban nem csak nálunk, de Európaszerte sok földön megülték, különösen a német tartományokban volt igen népszerű. Éppen emiatt nem meglepő, hogy Szent László királyunk alkalmazkodva a pápai változásokhoz már nem 15-én, hanem 20-án tartotta meg a soros királyi bíráskodási napot Székesfehérváron. Nagy Lajos után a nevezetes dátum elveszítette állami jelentőségét és elsősorban egyházi ünnepként élt tovább, amikor is Szent Istvánról emlékeztek meg a keresztény hívők.  1771-ben XIV. Benedek pápa azonban csökkentette az egyházi ünnepek számát, s így a Szent István-nap kimaradt az új naptárból.

 Azt, hogy augusztus 20-a mégsem veszett a feledés homályába, Mária Teréziának köszönhetjük csak úgy, mint a Szent Jobb körmenetet. De kezdjük az elején! István halála után vészterhes idők köszöntöttek be a Magyar Királyságban, így a fehérvári káptalan, féltve a király holttestét a megszentségtelenítéstől, kiemelte azt a bazilika közepén álló márványszarkofágból. Ekkor derült ki, hogy a mumifikálódott holttest jobb kézfeje teljesen épen maradt. Ezt a jelenséget valódi csodának tartották, így leválasztották az eredeti helyéről és önálló ereklyének nyilvánították. A Szent Jobbnak végül Szent László királyunk alapított önálló apátságot és települést (ami Siniob néven ma Romániában található), ahová évszázadokon át zarándokoltak a hívek. A mohácsi vész után titkos utakon egyházi intézmények között vándorolt a féltve őrzött kincs, Boszniába, majd Dubrovnikba került, ahonnan Mária Terézia szerezte vissza a magyaroknak. Ezt ünnepelték meg 1771-ben augusztus 20-án nagy pompával, amikor is az ereklye visszakerült Budára.

A XIX. században a magyar függetlenségi törekvések azonban új életet leheltek a kissé megkopott Szent István-napba, amit 1848-ig egyet jelentett a független magyar állam ünnepével. Nem csoda, hogy a szabadságharc leverése után Ferenc József egészen 1860-ig nem engedte meg a hivatalos megülését, tartva a politikai demonstrációktól. Ezután viszont a magyarok egyik legjelentősebb napjává vált, amikor az államalapítást, Szent Istvánt és a magyarságot éltették évről évre. Rendszerint színházi és állami programok, vigasságok kísérték ezt a napot, a Szent Jobb körmenet hagyománya pedig csak 1938-ban indult meg. Ekkor volt államalapító királyunk halálának 900-adik évfordulója, így a magyar Katolikus Püspöki Kar egy nagyszabású kezdeményezéssel kívánt megemlékezni róla: vasúti kocsin elindították hát a Szent Jobbot az országban, hogy bárki leróhassa tiszteletét az ereklye előtt. Ez az országjárás adta a Szent Jobb körmenet alapját, amely máig az egyik meghatározó eleme a 20-ai ünnepségeinknek.

Augusztus 20-án az új kenyér és az alkotmány megünneplése viszont a kommunista rendszerben lett elrendelve. A rezsim számára ugyanis ez az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, ugyanakkor a felháborodástól tartva nem merték teljesen megszüntetni. Kiadták hát a kulturális bizottságnak, hogy találjanak ki új tartalmat az ünnephez: így lett először az új kenyér ünnepe, majd az új alkotmány hatályba lépését és a szocialista államalapítást is 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ezzel kerekké vált a történet és augusztus 20-a Szent Istvántól eljutott a Népköztársaság ünnepéig. A rendszerváltozás után természetesen felelevenítették a régi tradíciókat, így 1989 óta ismét van Szent Jobb-körmenet, Szent Istvánra való megemlékezés, állami ünnepség csakúgy, mint a nép szórakoztatását szolgáló tűzijáték.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://birtokelet.blog.hu/api/trackback/id/tr6415005740

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.