Birtokélet

A feminista grófnő kalandjai

2019. augusztus 01. - nemesiné

20 évvel fiatalabb férfit szeretett, megalakította az első női középiskolát és büszkeségből 6 évig raboskodott, íme Teleki Blanka vadregényes élete.

teleki_blanka.jpgForrás: Wikipedia, Teleki Blanka

Ki gondolná, hogy Magyarországon már a XIX. század első felében egyenjogúságra törtek a nők, holott ekkor még a legtöbb úri kisasszony többnyire otthon nevelődött a család óvó körében. Nyelveket, kézimunkát és esetlegesen művészeteket tanultak, hogy majdan a gondosan kiválasztott férj méltó párjává válhassanak. Nem volt ez másként Teleki Blanka esetében sem, aki egy erdélyi arisztokrata családból származott. Apja Teleki Imre szigorúan nevelte, a társasági életet pedig mélyen megvetette, így a kis Blanka a festészetben és a szobrászatban élte ki szenvedélyét és nem igen találkozott a rokonain kívül senkivel. Igen ám, de édesanyja testvére az a Brunszvik Teréz volt, aki megalapította az első óvodákat Magyarországon, és aki haladó elveket vallott a gyermeknevelésről és a női szerepekről egyaránt. Az elzárt családi körben cseperedő Blanka húgával együtt lelkesen hallgatta nagynénje eszmefuttatásait, aminek meg is lett az eredménye: a grófkisasszony elkezdett a nevelés, pedagógia és a női egyenjogúság iránt érdeklődni. Szenvedélyének kibontakozását már az apja sem tudta megakadályozni, nem úgy, mint házasságát egy ifjúkori szerelmével, akit rangon aluli kérőnek tartott a család. A családon belül kialakuló perpatvarok nyomán Teleki Blanka végül a fővárosba költözött Brunszvik Teréz oldalán, és amikor édesanyja elhunyt, az örökségéből megalakította az első női középiskolát.

 Ekkor Teleki Blanka már 42 éves volt és esze ágában sem volt férjhez menni, úgy döntött, hogy életét a magyar érzületű honleányok képzésére fordítotja. Kiváló tanárokat sikerült szerződtetnie az első leányiskolába, például Leővey Klárát, akivel életre szóló barátságot kötött, illetve Vasváry Pált, akihez állítólag titkos gyengéd szálak fűzték. De vajon miként találhatott egymásra egy alig 20 éves ifjú forradalmár és a 42 éves vénlány. A korabeli leírások szerint Vasváry nagydarab, nemes vonásokkal rendelkező férfivá cseperedett, aki túlfűtött szónoklataival rögtön lenyűgözte tanítványait és az órájára ellátogató Blankát egyaránt. A baráti vagy szerelmi érzések kölcsönösek lehettek, hiszen Teleki Blankát tüzes fekete szemű, művel szépségként írták le az akkori lapok, akinek a hódolata imponálhatott az ifjú forradalmárnak. A köztük lévő korkülönbség talán még ma is szokatlan lenne, abban a korban pedig elfogadhatatlannak számított. De a két szerelmes nem sokat foglalkozott ezzel, bár az tény, hogy jól titkolhatták kapcsolatukat, mert még ma is vitáznak a történészek azon, hogy vajon beteljesült-e a szerelmük egyáltalán. Házasságkötésre és a kapcsolat hivatalos elismerésére természetesen nem került sor, de számos olyan tényről tudunk, ami megerősítik a két ember szoros kapcsolatát.

 Az 1848-as szabadságharc kitörése után Teleki Blanka Vasváry feltétlen támogatója lett: ruhákat és kalapokat vásárolt számára, saját kézzel hímezte ki a mentéjét. Egy évvel később a kormány Debrecenbe való menekülésekor azonnal követte Vasváryt a vidéki városba, ahol úgynevezett „zászlóanyává” lépett elő. Ekkor ugyanis szokás volt, hogy a magyar csapatok vezetői egy-egy számukra fontos hölgyet kértek fel a regiment zászlójának elkészítésére és felavatására, ez történt Teleki és Vasváry esetében is. Végül az ifjú forradalmár halála összetörte Blanka szívét csakúgy, mint a szabadságharc leverése: Leövey Klára barátnőjével együtt visszahúzódtak Blanka erdélyi birtokaira, ahol szökött szabadságharcos katonákat bújtatta,k és segítették a menekülőket. Ekkor szóba sem kerülhetett, hogy ismét megnyissák leányneveldéjüket a fővárosban, hiszen a Habsburg megtorlás semmilyen felforgató tevékenységet nem engedélyezett. Végül a császár keze őket is elérte, és több évnyi várfogságra ítélték mindkét hölgyet. Leövey letöltötte a rá kiszabott öt évet, Teleki Blanka pedig egészen 1857-ig, a politikai amnesztiáig börtönben maradt.

 A rendkívül rossz körülmények és a bezártság megtörte a lobogó lelkű asszonyt, aki Párizsban élő húgához tért haza és elhagyta szeretett hazáját. Bár a francia fővárosban a társaság által igen kedvelt szalont vittek, ahol megpróbálták összefogni a külföldre menekült magyar szabadságharcosokat, Teleki Blanka már soha nem gyógyult fel teljesen. Lelkét megtörte a magyar ügy sorsa és az, hogy elveszítette szerelmét Vasváry Pált, a testét pedig felőrölték a nyirkos várbörtönökben töltött hosszú évek. Szabadulása után öt évvel hunyt el Párizsban és ott is temették el. Ezzel a magyar lányok elveszítették azt a nőt, aki elsőként szerette volna oktatni a nőket, aki egyenjogúságot követelt számukra, és aki a saját magánéletében is tett a hagyományokra, helyette a szíve szavát követte.

A bejegyzés trackback címe:

https://birtokelet.blog.hu/api/trackback/id/tr7914931520

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Solo. 2019.08.06. 15:11:12

Ez nagyon érdekes volt, eddig nem is tudtam a forradalmár Vasváry és Teleki Blanka kapcsolatáról. Köszi a posztot!

gigabursch 2019.08.06. 15:11:14

Sok újdonságot olvastam itt, de a feminista címke egy baromság.