Birtokélet

Ma is mocsaras lenne a Balaton a Sió nélkül

2019. május 13. - frumentarius

Volt olyan idő, amikor Siófok helyén végtelen mocsár terült el, a vízszintet pedig egy molnár szabályozta, kedve szerint.

sio1.jpg

A Sió-csatorna építése

Kép: Pintér Aukciós ház

 

Ha visszamehetnénk a 18. századba, akkor valószínűleg rá sem ismernénk a magyar tengerre, hiszen ekkor a Balaton sokkal vadabb és a mai Síofok környéke bizony elég visszataszító volt. A Sió kiásása és kimélyítése előtt a tó fővárosaként is emlegetett település helyén csak egy végeláthatatlan mocsaras vidék terült el, melyet a Balaton újra és újra elöntött. Ebben az időszakban a tó vízszintje még jóval, közel három méterrel magasabb volt a ma ismertnél. Bár ókori írásokban olvasható, hogy a Rómaiak már terveztek egy csatornát, melyen keresztül a tó szabályozhatóvá vagy akár lecsapolhatóvá vált volna, a hatvanas években végzett ásatások semmilyen tárgyi bizonyítékot nem találtak, melyek a munkálatok valós kivitelezését alátámasztották volna.

            Így a Sió völgye az 1700-as évek végéig egyetlen összefüggő mocsár maradt, annak ellenére, hogy a csatorna egy kicsi része már létezett. Ezt azonban csak az ott felállított malom működésére használták, így a tó vízszintje az őrlőkövek munkájának függvényében változott. Ám áradások idején ez a szűk keresztmetszet nem bizonyult elegendőnek és a víz áttörte a malom számára földből és fából készült primitív gátat, majd elöntötte a Sió völgyét. Amikor azután 1776-ban a malom leégett, az épületet és a gátat is elbontották, és nekiláttak a csatorna kitisztításának és kiszélesítésének. A munkálatok eredményeként a tó vízszintje több, mint 1 métert apadt és környéken jókora területen indulhatott meg a mezőgazdasági termelés. Már ekkor felmerült az ötlet, hogy az addig kevesebb, mint 30 kilométer hosszú csatornát tovább lehetne építeni, és ezzel végérvényesen megoldhatóvá válna a tó vízszintjének szabályozása, sőt akár a Dunával való közvetlen összeköttetése is.

            A tervek már az 1800-as évek első felében elkészültek, és ezekben már további célok is megfogalmazásra kerültek. A tó szabályozása és a víziútvonal kialakítása mellett a környék mocsaras területeinek lecsapolása és a majdan elkészülő adriai vasútvonal víz- és jégmentesítése is szerepelt az ötletek között.  A Sió medrének mélyítése újabb 1,3 méterrel apasztotta a vízszintet, ami már megközelítette a mai mértékét. A megindult munkálatok azonban a szabadságharc következtében félbeszakadtak, és csak a harcok végével indultak meg újra. A folyamatot pedig jócskán felgyorsította a Déli Vaspálya Társaság által megkezdett vasútépítés, mely 1858-ban vette kezdetét a déli parton. A frissen lefektetett síneket az 1860-ban bekövetkezett áradás megrongálta, így nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a jelenséget végérvényesen meg kell szüntetni. Ekkor a Sión (jelentése malomzsilip) még működő több kisebb és nagyobb malmot elbontották, és 1863-ban közel mai formájában elkészült a Sió-csatorna, melyet egy fazsilippel lehetett lezárni.

            Ezzel a Balaton vízszintje és körvonala elérte a mai állapotot és végérvényesen elveszítette természetes vízjárását. A kor mérnökeinek magas színvonalú munkáját és szakértelmét dicséri az a tény, hogy az említett első fazsilip 30 éven keresztül látta el a feladatát és dacolt a ránehezedő hatalmas víztömeggel. Ekkor azonban menthetetlenül megrongálódott és elkerülhetetlenné vált a cseréje. 1893-ban eltávolították a szerkezetet és helyére egy jóval nagyobb teherbírású és áteresztőképességű betonzsilipet építettetek, mely jobban bírta a feladatát. Ezt a szerkezetet már csak 1946-ban kellett kicserélni, miután a II. világháborúban bombatalálat érte. Ebben az időszakban egyébként magát a csatornát is le kellett zárni. A Sió-csatornát azután még több alkalommal is kiszélesítették, és ma valóban alkalmas minden olyan feladatra, melyet az 1800-as évek elején rendeltetésül szántak neki. A csatorna manapság több, mint 120 kilométer hosszan köti össze a Balatont a Dunával, szélessége 20-30 méter, legnagyobb mélysége pedig közel 9 méter.   

A bejegyzés trackback címe:

https://birtokelet.blog.hu/api/trackback/id/tr1314811688

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

winterrain 2019.05.14. 22:23:49

Szebb, és izgalmasabb lehetett a régi Balaton.

bubib 2019.05.14. 22:23:58

Azért megemlíthetted vón' Beszédes Józsefet.

gigabursch 2019.05.14. 22:24:08

No, ez egy kicsit elnagyolt lett.
Igazában a Déli vasút építése előtt még megvolt a majdnem 4 méterrel magasabb szint, ugyanis a korábbi szabályozásnak hívott folyamatok mindig visszadugultak.
Jó példa erre a maprie.eu oldalon a lévő katonai felmérések térképi állományának értő nézegetése.
Főleg szelvényhatárok térségében,

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2019.05.14. 22:25:25

" az említett első fazsilip 30 éven keresztül látta el a feladatát és dacolt a ránehezedő hatalmas víztömeggel."
Hehehe, általános iskolai fizika, 7. osztály. (Persze nagy a pofám, nemrég kellett tanulnom a gyerekkel, és akkor értettem meg én is :-) )

Szóval a víz nyomása nem függ semmitől, csak a vízoszlop magasságától. Azaz (mondjuk 4 méter a Balaton vízmagassága Siófoknál) építek egy 4 méter magas hordót, akkor annak az oldalára ugyanakkora nyomás nehezedik, mint ha ugyanez a Balatont torlaszolná el. :-)))) Vicces, de így van. Tök mindegy, hogy oldalirányban az Atlanti-óceán van vagy egy patak. Ez persze az csak a víznyomás miatti erősség, de vannak esetleges széllökések és jégtorlódások, ezekre az nem vonatkozik, de szerintem az is csak egy kis túltervezést követel meg, sokat nem.

Szóval a "ránehezedő hatalmas víztömeg" olyan bölcsészes túlzás. :-)))

Ettől függetlenül nagyon nehéz megítélni a 18-19. századi vízépítési munkálatokat. Tkp. arról van szó, hogy az akkori termelési módszerhez (szántóföldi gazdálkodás) hozzáigazították a környezetet. Ha hasonlatot akarnék mondani, akkor a bősi erőmű jut eszembe. Azaz akkor nagy hasznot hozott, de tönkretette a táj természetes képét. Ráadásul eltelt százötven év, és kiderült, hogy a szántóföldi gazdálkodás nem túl jövedelmező, de a turisztika sokkal jobban. Gondoljuk el, hogy pl. a Tisza-tó helyén mennyi haszon keletkezne a primitív búzatermesztésből, és így mennyi keletkezik? Tehát a környezetet lerombolni rövid távú célok mentén nem biztos, hogy okos ötlet.

midnightcoder2 2019.05.14. 22:25:31

Ezt ma úgy hívnánk, hogy súlyos természetkárosítás.

drover(fanyul társa) 2019.05.20. 19:41:39

Így tette tönkre a Balatont az önös érdekű harácsolós emberi természet. Lenne egy festői partokkal rendelkező, tényleg a pihenést szolgáló tavunk, természetes partszakaszokkal és megfelelő mélységű vízzel. A nyugati végeken már a legkisebb szélre is hányás az iszapos víz.

Célkereszt 2019.05.20. 19:41:41

Egy természetes állapot hogy lehet visszataszító?

Beer Monster 2019.05.20. 19:41:51

@fofilozofus: Na de a fizikát minek tanulta volna meg a szerző, "úgyseleszrászükség"!

A vízzel ellentétben a jég nyomása elképesztő tud lenni. Több négyzetkilóméternyi jégfelületet fúj a szél egyszerre, nagyobb, mint bármilyen vitorla. A jeget a parton több méter magas torlaszokban kinyomja.

DeMarco 2019.08.12. 09:29:18

Azért ebben vastagon benne volt Rotschieldék zsugorisága is. Az olcsóbb, part menti földeket vásárolták meg a vasút részére, nem akarták a zsíros szántóföldeket kifizetni a főuraknak. Amikor az angol mérnökök nekiálltak a megvalósításnak a parasztok szóltak, h "Mérnök úr, feljebb kellene oszt' építeni a síneket, mert elviszi majd a víz!" "Kuss, paraszt, mit tudod te, olcsó vót', jó lesz az..." Aztán az első két évben elvitte a víz, meg a jég a síneket, mint a sz...t, de eszük ágában sem volt újraépíteni feljebb, az drága lett volna, meg akk mégiscsak meg kellett volna venni a szántóföldeket ugye, úgyhogy inkább beletettek némi lóvét a Sió csatorna építésébe és leengedték a tavat annyira, h tuti ne öntse el megint a síneket... Így máig kisebb a vízszint, cserébe létrejöttek az üdülővárosok, gyakorlatilag teljesen körbe. Ma már nem is lehetne megemelni a vízszintet, mert azonnal elöntené az összes parton épülő luxuslakótelepeket, amiket most is építenek szerte a Balaton körül...