Birtokélet

Így adták egymásnak a kilincset a rettenetes járványok

2019. március 12. - frumentarius

Egymást kiszorítva tizedelte Magyarországot a bélpoklosság, a fekete halál és az epekórság általában 10 évenként. Ez volt a rettegés 800 éve.

 jarvany.jpg

A fekete halál

Kép: wikipedia

 

A mai időkben szinte elképzelhetetlen, hogy pár száz évvel ezelőtt milyen óriási járványok söpörtek végig a kontinensen és természetesen Magyarországon is. A maihoz képest egészen más higiénés viszonyok és orvosi lehetőségek folytán a rettegett kórok nagyobb számban pusztították a lakosságot, mint a háborúk, sőt nemritkán hadjáratok szakadtak félbe a rohamozó seregben kipattant járvány vagy éppen az attól való félelem miatt. A manapság legrettegettebb fertőző betegségek közül a lepra tűnt fel elsőként, már a XI. században. A fertőző betegek váladékaival ürülő betegség néha rendkívül hosszú lappangási idejű (jegyeztek fel 40 évnyi tünetmentességet is), így ennek terjedése csak nehezen követhető. Az mindenesetre bizonyos, hogy a lepra és más, váladékokkal terjedő kórokozók esetében a középkori viszonyok könnyű táptalajt biztosítottak. Olyan korról beszélünk, amikor a városok körüli gazdaságok a településen felhalmozódott ürülékkel trágyázták a földeket, míg a szennyvíz gyakran ugyanabba a forrásba ürült, ahonnan az ivóvíz is származott.

A korabeli nyelven bélpoklosságnak nevezett lepra az 1300-as évek végéig szedte legtöbb halálos áldozatát Magyarországon, bár kisebb járványok még a XVIII. században is előfordultak. Az ilyen betegeket vagy lepratelepeken vagy leprakorházakban, úgynevezett lazarettekben különítették el, de olyan is előfordult, hogy egy teljes faluban csak bélpoklosok éltek. A Lázár és poklos szavakat tartalmazó helységnevek ma is a szörnyű betegségek emlékét őrzik. A lepra visszaszorulása azonban nem hozott megkönnyebbülést a magyar lakosság számára, hiszen helyét a talán legrettegetteb kór, a fekete halál vagyis a pestis vette át.

A pestis egy elsősorban bolhák által terjesztett betegség, ám nem ritka a cseppfertőzéssel történő terjedése sem. Azonban a középkori életnek szinte „természetes” velejárója volt a bolhák jelenléte, így valószínűbb, hogy ezek az állatok terjesztették a rettenetes kórt. A pestis eredetileg a patkányokban tűnt fel, majd a rajtuk élősködő bolhákba ezek vérével jutott. A bogár gyomrában a kórokozó olyan elváltozásokat indít el, hogy az visszaöklendezi a beszívott vért, mely akkorra már tartalmazza a fertőzést is. Az emberen a pestis számos tünetet okoz, melyek közül az egyik a bőr oxigénhiányos kék elszíneződése, amelyről a fekete halál nevet kapta a betegség. A nagy pestis járványt eredetileg a tatár ostromló sereg hurcolta be, majd csakhamar egész Itáliában elterjedt (a hadban nem álló Velencében például a lakosság 70 százaléka halt meg a járványban). A fekete halál 1347-52 végigsöpört Európán és becslések szerint a kontinens lakosainak több, mint fele veszett oda. Hozzánk valószínűleg Nagy Lajos serege hurcolta be a betegséget, mely 1347-ben éppen emiatt szakította félbe itáliai hadjáratát.

jarvany2.png

Kép: wikipedia

 

Ettől kezdve a betegség általában 10 évenként újra felütötte a fejét Magyarországon, de volt olyan évszázad, amikor ennél gyakoribbak voltak a járványok. Noha az országban és elsősorban vidéken az európai átlag alatt maradt a halálozások száma, a pestis így is szörnyű pusztításokat vitt végbe. 1409-ben például Sopron annyira elnéptelenedett a járvány után, hogy nyolc évnyi adómentességet kaptak, akik hajlandóak voltak ott letelepedni. A Rákóczi szabadságharc idején kitört járványban pedig országszerte 410 ezren estek áldozatul, szemben a harcok 80 ezer halottjával. Az utolsó országos méretű pestis 1744-ben ütötte fel a fejét, 310 ezer halálos áldozatot követelve.

Ezek után ez a betegség – ahogyan annak idején a lepra – egy másiknak adta át a helyét. 1831-ben megérkezett Magyarországra az epekórság, vagyis a kolera. A szintén váladékokkal és ezen keresztül szennyvízzel terjedő kórság az orosz-perzsa háborúban résztvevő cári csapatok közvetítésével érkezett meg Európába, majd átlagban tíz évenként újra felütötte a fejét. Bár ekkorra már ismerték a karantén eljárást, ez közel sem volt olyan hatásos, mint a fekete halál esetében, ugyanis a fertőzöttek széklete, hányadéka könnyen utat talált a talajvizekbe. Az első járvány júniustól szeptember végéig tombolt Magyarországon és ez idő alatt több, mint 530 ezer beteget és 240 ezer halottat követelt. Bár ezen kívül még öt nagy járványt jegyeztek fel az országban, azok hatása már közel sem volt annyira katasztrofális, mint az első esetben.

A bejegyzés trackback címe:

https://birtokelet.blog.hu/api/trackback/id/tr4714653105

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

efi 2019.03.13. 04:31:07

Azért arra kíváncsi lennék, hogyan állapították meg a 40 évnyi tünetmentességet, pláne 900 évvel ezelőtt.

t74 2019.03.13. 04:31:16

A "tatár ostromló sereg" mikor és hová hurcolta be a pestist? Itáliában ugyanis sem a tatárok, sem a mongolok nem jártak.

bbwd 2019.03.13. 15:03:14

kemény világ volt, na...

haggyal 2019.03.13. 15:03:21

a bolha rovar, de nem bogár.

Kispangit 2019.03.13. 15:03:28

Arra várok, mikor mutálódik gyógyíthatatlanná a HIV meg a szifilisz vírus/baci, és akkor kampec emberiség

annamanna 2019.03.13. 15:03:56

@t74: "A legnagyobb európai pestisjárvány 1347–53 között zajlott, miután 1346-ban a genovaiak Krím-félszigeten található Kaffa (ma: Feodoszija) erődjébe az ostromló kipcsakok – egyfajta biológiai fegyverként – katapultjaikkal számos, pestisben meghalt ostromló katona tetemét lőtték be. A járvány megjelent a városban is, ahol több ezer genovai polgár tartózkodott. A járvány miatt a lakosság hajókon menekült el Kaffából,[23] így a pestis eljutott Konstantinápolyba, majd Velencébe, Messinába, Genovába és Marseille-be, majd onnan terjedt az európai kontinens belsejébe, illetve a tuniszi kikötő révén Észak-Afrikába." hu.wikipedia.org/wiki/Pestis

Béla61 2019.03.14. 06:46:19

Akkor nagyon gratulálok az oltást megtagadó szülőknek! Mindnek el kéne olvasnia ezt a cikket, és gondolkodni egy kicsit.

t74 2019.03.18. 16:08:29

@annamanna: A "legnagyobb" jelző sem állja meg feltètlenül a helyèt az 1350-es èvekbeli járványra, mert sajnos a 6-8. század között ès főleg Iustinianus uralma idejèn volt már egy ilyen, DNS elemzèsek alapján szintèn yersinia pestis járvány, amelynek több, mint 100 millióan estek áldozatul.

t74 2019.03.18. 16:08:34

@annamanna: A kipcsakok nem tatárok.