Birtokélet

Birtokélet

A pálinka ezért lett a magyar vidék itala

2019. február 20. - nemesiné

Tulajdonképpen az araboknak és a szlovákoknak köszönhetjük, hogy ma pálinkával koccintunk a vidéki lagzikban. Az ital pedig az első masszív alkoholistákat hozta magával.

83077.jpg

Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára 

Bár már a fővárosban is terjed a pálinka fogyasztása, koránt sincsen akkora ázsiója ennek az italnak Budapesten, mint a vidéki tájakon. Egy vidéki ünnepség, lagzi, de akár csak egy baráti összejövetel is szinte elképzelhetetlen az igazi házipálinka nélkül. Meglepő módon ennek az italnak a története azonban lényegesen rövidebb Magyarországon, mint a lepárlással nyert, égetett szeszek históriája.

            Maga a lepárlással való alkoholosital-készítés valószínűleg arab találmány és a tudósok a VIII. század környékére datálják a kifejlődését. Az akkor feltalált eljárás már minden olyan folyamatot tartalmazott amit ma a pálinkafőzésnél is használunk. Európában olasz földön készítették az első desztillációs szeszes italt a XI. század környékén és újabb 300 évnek kellett eltelnie, hogy hazánkban is megszülessen az első említés az égetett szeszesitalokra. Károly Róbert feleségéről jegyezték fel, hogy bajai kezelésére gyakran fogyasztotta az „élet vizét” (aqua vitae), mely valamilyen borpárlat lehetett. Ekkor az égetett szeszes italokat elsősorban gyógyászati célokra készítették és általában a silány minőségű borokat vagy a seprőt használták alapanyagként. Egy 1438-ban kelt, a főzőüstöket számba vévő leirat még égetettborként hivatkozik az ilyen italokra. Bár az alapanyagok köre fokozatosan bővült gabonafélékkel és gyümölcsökkel, a pálinka kifejezés megjelenésére még sokat kellett várni.

            A szlovák eredetű palenka szó átvételének első bizonyítéka 1630-ból származik, így a lepárlás és a mai kedvenc italunk megjelenése között 200 évnek kellett eltelnie. A név forrása ebben az esetben eléggé egyértelműnek tűnik, hiszen eleinte a tótpálinka elnevezés is gyakorta került említésre. A mai értelemben vett gyümölcspálinkák elterjedése a század hatvanas éveire tehető és a következő évszázadban már komoly mértékű főzés folyt Magyarországon. Ebből az időszakból már részletes leírásokat találhatunk a főzés folyamatáról és a felhasznált eszközökről, sőt ebben az időszakban már az első szabályozások is megjelentek. Akkoriban ugyanis a főzés földesúri előjognak számított, így a házi lepárlást erősen korlátozták. Az akkori rendelkezések értelmében tilos volt a főzés például istentiszteletek idején, míg az alapanyagok közül a kenyérgabona esett tilalom alá. Persze a magyar ember már akkor is találékony volt, így a ma is mert alapanyagok mellett még olyan egzotikumok is készültek, mint az édesgyökér-, a cékla- vagy a borsópálinka.

            A XIX. század fontos időszak lett a pálinka történetében, hiszen ekkortól már kizárólag a francia típusú konyakokra használták a borpárlat kifejezést. Emellett a korábbinál komolyabb szabályozások léptek életbe, melynek keretében 1850-ben bevezették a szeszadót és már részletes adatokat vettek fel a hazai főzésről. Ebben az időszakban több, mint 100 ezer főzde működött Magyarországon, ám ennek csak töredéke volt képes ipari jellegű termelésre. Mivel csakhamar megindult a piac tisztulása, így az 1900-as évek elejére a főzdék száma radikálisan, alig egy százalékra csökkent.

            Az égetett szeszek igazi előretöréséhez azonban két fontos dolog egybeesésére volt szükség. Az 1800-as évek első feléig az ilyen jellegű italok fogyasztása még nem volt túlzottan jellemző. A magyar emberek sokkal inkább bort ittak és ekkoriban a magyar bor valóban világhírű is volt. Azonban 1875-ben hazánkba érkezett (valószínűleg amerikai tövekkel) a filoxéra és a nyomán kialakult fertőzés a magyar szőlőültetvények kétharmadát elpusztította (ekkor tűnt el a Gellért-hegyről is a növény). A borok égbeszökő ára nyomán szükségessé vált egy, az alkoholkészítéshez megfelelő, olcsón beszerezhető alapanyag, így éppen kapóra jött az akkoriban elterjedté váló burgonya. Ebből a növényből minden más összetevőnél olcsóbban lehetett „kolompér pálinkát” vagy tisztaszeszt előállítani, így semmi sem állhatott az égetett szesz útjába. Ennek hatására pedig az itthon addig soha nem látott mértékű alkoholizmus vette kezdetét és néhány évtized alatt az egekbe szökött a mérgezések száma is. Jól jellemzi a korszakot az a tény, hogy 1909-ben már meg kellett nyitni az első alkoholelvonó intézetet, melyet csakhamar sok másik is követett. Ha szeretnél belekóstolni a vidék ízeibe, akkor itt megteheted!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://birtokelet.blog.hu/api/trackback/id/tr4114612792

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2019.02.21. 13:13:02

LEGÁLIS PÁLINKAFŐZÉS

Nincs párja fiúnak s lánynak,
Hiába jő lőni Ámor,
Udvarlás helyett csak hánynak,
Honunk merő cefremámor.

Tintás tömeg bárgyún tejel,
Bankot tart el, nem lop rezet,
S együtt lépne zúgó fejjel…
Minden út kómába vezet!

illusztrálva:
fradyendre.blogspot.com/2010/06/legalis-palinkafozes.html

darlacko 2019.02.21. 13:13:09

Az alkohol a legkárosabb drogok közé tartozik. Függőséget okoz, ami a tiltott könnyűdrogokra nem jellemző. Könnyen túladagolható, a hatásos legkisebb mennyiség tízszerese is halálhoz vezethet. Marihuána, LSD esetén a hatásos legkisebb mennyiség több ezerszerese se vezet halálhoz. Alkoholmegvonásba bele lehet halni. Ez még más keménydrogokra se jellemző igazán.
Az alkohol a fogyasztóra és környezetére károsabb és veszélyesebb, mint a crack kokain vagy a heroin. Fizikai ártalmon tekintetében a kokainnal és opiátokkal van egy sorban.
De legális, mert mindenki úgy nőtt fel, hogy ismer alkoholistákat, alkoholfogyasztókat, alapnak veszi, hogy ezzel a sejt és idegméreggel él az emberiség jó része.
Ha ma fedeznék fel az alkoholt, mint élvezeti cikket, akkor a kormányok az egészségügyi szervezetekre és szakértőkre hallgatva betiltanák a forgalmazását.
Ezen érdemes elgondolkodni. Magyarországon meg kultusza van a piának.

Kegy 2019.02.21. 13:13:17

nem kicsit vicces, hogy a szeszes italt nem fogyasztók találták fel, a nem létező nemzet nevezte el - már ha valóban így történt.

ProsTata 2019.02.21. 13:13:21

Ha városi emberként megiszol naponta 3-4 páleszt, akkor Te vagy az alkoholista.
Vidéken meg Te vezetsz! :-)

Nincs közöttünk csicska 2019.02.21. 13:13:34

A palenka szo nem szlovak eredetu.

Minden szlav nyelvben igy hivjak, es "szlovakok" szot a 18. sz. vegen talalta ki az evangelikus papokbol formalodo tot ertelmiseg. Ezt kovetoen sem hivta oket szlovakoknak senki, 1918ig.

gaszton42 2019.02.21. 19:42:41

@Nincs közöttünk csicska: akkor valami trükkös módon messzebről jött , de az biztos hogy szláv eredetű, azokból meg legközelebb a tótok, vagyis a szlovákok vannak, a szlovákoknál viszont lényegesen régeben égettek pálinkát mint Magyarországon, hamár a borhoz való szőlő nem szeret a hegyekben, viszont a szilva megterem és a krumpli is. Egyébként a szó maga a páliť vagyis égetni szóból ered és a végződése a -ka végződés is elterjedt a szlovák nyelvben , Sok mindenért kárhoztatható a szlovákság de ezt azért ne akarjuk mindenáron elvenni tőlük, nagyon valószínű hogy tényleg innét származik.

Ezékiel Csíkszentmihályi 2019.02.21. 19:43:41

@darlacko: 'Egy lelkes Ozora látogató rasztafári propagandalevelét olvashatták.'

2019.02.21. 19:43:50

Azért gyümölcsből főzni egészen más dimenzió, mint gabonából, mégis ez utóbbi a menő a világon, egészen addig, amíg mi, magyarok nem válunk menővé. Ám ehhez mindenkinek jómódúvá kellene válnia Magyarországon. Nem baj, így a dolog megmarad a mi titkunknak.

darlacko 2019.02.21. 19:43:58

@Kegy: Vegyészetben elég jók voltak a kora középkorban az arabok, elég valószínű, hogy az alkohol lepárlását is ők találtál fel. Alkoholt oldószerként meg külsőleg is használhattak, nem feltétlenül ivászat volt a céljuk.

Medgar 2019.02.21. 19:44:04

Érdekes hogy a szlovák nyelv 1787-től datálódik addig csak a cseh Magyarországon beszélt változatának tartották, de már 1630-ban átvettünk tőlük szavakat.

O.Ádám 2019.02.21. 19:44:31

Ez az arab elképzelés már bőven száz éve megdőlt a tudománytörténetben, csak azon kívül nem akar kihalni. Az itáliaiak előtt nem hogy szeszfőzést nem jegyeztek fel, de szeszfőzésre alkalmas lepárlókat sem használtak.

A „borpárlat” név egyébként nem 19. századi. A borpárlat Magyarországon a 19. század hajnalán „frantzia égettbor” volt (vagyis az „égettborok” = égetett szeszek egy fajtája), majd ugyanerre a mintára „francia pálinka”, aztán a század vége felé „cognac”, Trianon után „magyar konyak”, a szocializmusban már brandy (a köznyelvben inkább konyak). A „borpárlat” nevet talán soha nem is használták itthon szélesebb körben, esetleg a „magyar konyak” mellett vagy után.

ételizésítő 2019.02.21. 19:44:52

Mostanában a városokban (és főleg Budapesten) jóval nagyobb az egy főre eső pálinkafogyasztás, mint vidéken. Divat lett. Vidéken az emberek inkább söröznek, kivéve a borvidékek jelentős részét, ahol meg boroznak. A 700-800 Ft-os pálinkából kijön 4-5 olcsó sör.

@darlacko:
A narkósok megszokott dumája.
Lapozzunk.

@Nincs közöttünk csicska:
Szlovák eredetű, onnan vette át a többi nyelv. Akkor is, ha neked ez nem tetszik.

Nyers Fa 2019.02.21. 19:44:58

@Nincs közöttünk csicska: gondolom szláv akart lenni és nem szlovák. Bár végül is a szlovákok is szlávok.

vg123 2019.02.21. 19:45:02

Nesze neked hungarikum! Szlovakorum!

silverrant 2019.02.23. 13:55:07

Gratulálok a bigott alkoholista közönségnek akik képtelenek egy monodrogos közegből meglátni a valóságot.
Az előttem szóló tényeket sorolt fel.
De nyugi, lesz legalizálás magyarországon is.

dr. mesterséges színezék 2019.02.23. 13:55:14

@O.Ádám: "de szeszfőzésre alkalmas lepárlókat sem használtak."

Szeszfőzésre alkalmas lepárló...

Egyik sváb nagybátyám úgy döntött, hogy HP-t akar inni. Ingyen (mondom, sváb volt, nyugodjék békében!).

Összeszedett pár vödörni gyümölcsöt a kertből, és a préselés és kötelező kivárás után beledobta az ájeres trutyit egy zománcos vödörbe. A vödör közepére beállított egy csontszáraz fatuskót, ami a trutyi színe alá ért. Arra rátett egy párdecis zománcos tálkát. A vödröt lefedte egy vájdlinggal, ami kb . illeszkedett a vödör karimájára, a hézagokat kitöltötte enyhén nedvesített kenyérből gyúrt gittszerűséggel.

Az egészet feldobta a sparhelt tetejére. Amikor a trutyi már rotyogott, teletöltötte a vájdlingot hideg vízzel. A vizet folyamatosan cserélte, hogy mindig hideg legyen, és a kiszáradó kenyétgittet is foltozta.
A vájdling alján lecsapódó híg pia végigcsorgott az íves testen és középen belecsepegett a felfogótálba.

Nyilván nem volt egy erdélyi nyolcvanas, de valószínűleg a történelem első "töményei" sem.
Ha valaki szétnézett volna a bratyó udvarán, nem hogy párszáz évvel, de fél órával az eset után sem mondta volna, hogy ott szeszfőzésre alkalmas lepárló üzemelt.

dr. mesterséges színezék 2019.02.23. 13:55:19

@darlacko: Mohamed nem tiltotta volna a piát, ha nem ismerte volna elég jól.

dr. mesterséges színezék 2019.02.23. 13:55:30

@ProsTata: Évek óta jelenek meg vidéki nagyváros iskolai alapítványi bálján. 2-3 deci HP alatt nem áll meg a mérce - a nőknél sem. Nyilván nem mindenkire igaz ez, de nem is a törpe kisebbségre.

darlacko 2019.02.23. 13:55:37

A magyar vidék lealjasodásának egyik felelőse a pálinka lenne, ha egy élettelen dolgot felelőssé lehetne tenni. A magyar ember szeszfogyasztása a hanyatlást hozta sok településnek, családnak. Mindesetre figyelemreméltó, hogy ahol az alkoholt elítélték, mint bűnös, káros dolgot, ott a vidék is virágzott nyugaton (amerikai mormonok, amishok, kvékerek).
Lehet tapsolni a pálinkafőzésnek, de számomra az ilyen tömény szesz inkább oldószer marad, nem élvezeti cikk.

darlacko 2019.02.23. 13:55:55

@ételizésítő: Zé úr, maga folyton okoskodik. Az alkohol a legdurvább drogok egyike fizikai ártalom, túladagolhatóság, a fogyasztó környezetére gyakorolt negatív hatás, a függőség erőssége illetve kialakulásának esélye és még sok más szempont alapján. Kb. a crack kokainnal és a heroinnal játszik egy ligában.
Ami az alkohollal kapcsolatban jó, hogy szabályozott az előállítása, így tudjuk, hogy mi van az üvegben. Ezt megoldották Amerikában a kannabisszal, behaladsz a dispensary-ba és biztonságos füvet vagy edible-t veszel.

darlacko 2019.02.23. 13:56:01

@Ezékiel Csíkszentmihályi: A tények makacs dolgok. Egy sor, az alkoholnál sokkal kevésbé káros drog be van tiltva. Az ozorázó trippelők nem szokták agyonverni a családjukat szőlőkaróval és nem csúszik le a nyakukon egy Zsiguli ára pár év alatt. Vannak nagyon veszélyes és kevésbé veszélyes drogok. Az alkohol a legveszélyesebbek közé tartozik. Függőség esélye, megvonás egészségre veszélyessége, túladagolhatóság könnyűsége, fogyasztóra gyakorolt fizikai ártalom és a fogyasztó környezetére gyakorolt fizikai ártalom tekintetében is. Tehát minden józan megfontolás szerint az alkohol az egyik legdurvább keménydrog. De társadalmilag elfogadott, mert több ezer éve velünk van.

A dohány a másik durván káros és addiktív drog, de ez egy másik sztori.

Nem a kannabisztól meg LSD-től hullanak a magyarok...

John Brennan 2019.02.23. 13:56:12

szlovák vagy zsidó eredetű, nem mindegy?

Billy Hill 2019.02.23. 13:56:23

Arról viszont méltatlanul megfeledkezünk, hogy a barackpálinkát Obama és Schmitt Pál elnökök perui találkozásnak köszönhetjük...

ételizésítő 2019.02.23. 13:56:27

@Nyers Fa:
De, konkrétan szlovák akart lenni. Merthogy egyértelműen szlovák szó.
A páliti = égetni szóból, a -ka képzővel. Lásd még borovicska stb.

@vg123:
Esetleg szlovákikum, nem?

@darlacko:
Az alkohol szó maga is arab eredetű, al-kuhl, "a szesz".
Sőt, az algebra meg a kémia is (az alkímia - al-khimija, "a vegyészet").

@O.Ádám:
Nem kéne hülyeséget beszélni, a ráki, az arabok pálinkája jóval korábbi, mint az olaszok grappája (vagy bármilyen párlata). Mindenképpen a VII. század előttről, különben Mohamed nem tiltotta volna meg az ivását. A halála után ugyanis nem nagyon tesz ilyesmit az ember.

Fermentátor · http://fermentator.hu/ 2019.02.23. 13:56:30

@Medgar: Már korábban is átvettünk tőlük szavakat. Pl. a földműveléssel kapcsolatos szavak nem igen voltak a honfoglalók által használt nyelvben, azt az itt élőktől vették át.

Fermentátor · http://fermentator.hu/ 2019.02.23. 13:56:36

@Kegy: Ne vedd kérlek személyeskedésnek, inkább valamiféle "baráti" hátbaverésfélének: hülyeségeket beszélsz!
:)

O.Ádám 2019.02.25. 13:50:36

@ételizésítő: „Nem kéne hülyeségeket beszélni”, ahhoz nem kell égetett szesz, hogy Mohamed megtiltsa az alkoholfogyasztást. Szóval eredetileg milyen néven tiltotta meg a "rákit", és mit jelentett konkrétan az a szó Mohamed korában? (Remélem tudod, mert érdekelne.) Neked is ajánlom az előbb linkelt írást a szeszfőzés hajnaláról.
Egyébként az al-kohl hiába arab szó, teljesen mást jelentett. Az etanolt elsőként Paracelsus nevezte így (alcool vini), és csak jóval utána kezdett az alkohol önmagában is alkoholt jelenteni, szintén Európában.

O.Ádám 2019.02.25. 13:50:45

@triac: Én is sok helyen olvastam róla, de ezek mind téves forrásértelmezések. Valaki "destillatiót" említ? Szeszfőzés! Feltettek főni egy faszék bort? Szeszfőzés! "Alkoholt" említenek? Szeszfőzés! Lángoló ital? Szeszfőzés! Nem én találtam ki, hogy ezek tévedések, komoly szakirodalma van ennek.
De ha összefoglalva érdekel pár oldalban, írtam is róla::
abszint.com/2015/02/09/honnan-nem-ered-a-szeszfozes/

O.Ádám 2019.02.25. 13:50:50

@dr. mesterséges színezék: Amit leírtál, az egy szeszfőzésre nagyon is alkalmas vízhűtéses lepárló, ami a szeszfőzés évszázadok óta megértett elveit alkalmazta. A 20. századi dunántúli zugfőzésben klasszikusnak számított, más kérdés, hogy a vele készült ital szinte garantáltan ocsmány lesz.

A 2. évezred előtti arab lepárlótechnológia csúcsa viszont csak egy kétrészes lombik volt a sisakban egy belső peremmel és egy kivezetőcsővel, és ráadásul szabályozható kemence sem volt hozzá. Ha ezzel „szeszt főzöl”, akkor az összes alkoholt elfőzöd a levegőbe. Nekik nem volt meg az, ami ma minden általános iskolát végzet embernek „magától értetődő”. Teljesen hiányzott az a fizikai tudás, amitől a szeszfőzés pofonegyszerűvé válik.

ételizésítő 2019.02.25. 13:50:55

@silverrant:
Jaja, mennyivel jobb a hozzád hasonlók politoxikomán narkósok közössége, nem?

@darlacko:
Mondják ezt a hozzád hasonló narkósok, akik megint bedrogozva írogatnak, és képzelődnek mindenfélét.
Ez a narkó hatása, már látszik az agyadon az erős leépülés.

ételizésítő 2019.02.26. 04:43:06

@O.Ádám:
Továbbra is csak azt mondom, nem kéne hülyeségeket beszélned.
Persze, az egész világon az arab alkohol szót használják az égetett szeszre, de náluk mást jelentett.
Nyilván a kávé is valami húslevesféle volt, csak elbaszták azt is, ezért használja az egész világ a kávé (kaffa stb.) szót ugyanarra a növényre és a belőle készített italra.
További baromságaid is vannak még? Elő velük!

Saját cikkedre hivatkozni referenciaként meg több mint röhejes. Az, hogy ott is összehordtál minden hülyeséget, mint itt, mivel lenne kevésbé nevetséges ostobasághalmaz, mint amiket itt hordasz össze?
Láthatóan fingod sincs az egészről.

O.Ádám 2019.03.01. 06:16:53

@ételizésítő: Ja, ha szerinted az al-kohl eleve alkoholt jelentett, akkor nincs is több kérdésem.
Látom rangodon aluli lett volna ránézni, de a "hülyeségeim" ebben az írásban Robert Jacobus Forbes tudománytörténésztől származnak (szintén nem ő találta ki őket, de az ő több oldalnyi irodalomjegyzékét remélem már nem kell felsorolnom) – R. J. Forbes: Short History of the Art of Distillation. White Mule Press, 2009. De nyugodtan felütheted a 20. század bármelyik magyar likőripari kézikönyvét is, mert azok is ugyanúgy a salernói eredetet hozzák. (Legalábbis az a 3-4, amit én ismerek.)

Most akkor gondolom megmutatod, honnan tájékozódtál az „alkohol” szó történelmi jelentéseiről (a fantáziádon kívül).

ételizésítő 2019.03.12. 08:40:02

@O.Ádám:
Ja, nyilván port jelentett, ahogy az idézett faszsággyűjteményedben leírod, azért lett aztán az egész világon a szesz neve.
Ez már csak így szokott lenni a szavakkal, a kereszt is eleinte biztosan gömböt jelentett latinul, azért lett a kereszthez hasonló szó a világ szinte minden nyelvén a két egymásra nagyjából merőleges dolog neve.
Gondolom, tudsz még a firkálmányodban említetthez hasonló faszságokat felsorolni.
Viszont mást nem nagyon.
süti beállítások módosítása